Európai Unió-t szimuláltak

A konferenciát Martonyi János külügyminiszter nyitotta meg

Egy egységes piacon egységes fizetőeszköz van forgalomban, közös a gazdasági és adópolitika, közös a honvédelem és az igazságszolgáltatás, az Európai Bizottság elnökét a nép választja meg, az országoktól teljesen független biztosokat az Európa Parlament ellenőrzi - írta le az Európai Unió 2025-ös állapotát Martonyi János külügyminiszter megnyitóbeszédében egy álmát idézve.

A tagok számát hirtelen ébredése miatt Martonyi sajnos nem tudta megmondani, mint mondta: a fejlődés sokkal fontosabb, mint a határidők: Magyarország saját magának tartja 2002-es határidőt. Az éppen folyó tárgyalásokkal kapcsolatban a miniszter kijelentette: "Ugyanazt a nyelvet beszéljük, ám nem vagyunk egy véleményen".

A francia EU-elnökség (2000. július 1-tõl december 31-ig) legfontosabb témái belsõ intézményi reform bõvítési folyamatok folytatása az Unió közelítése polgáraihoz

Paul Poudade, budapesti francia nagykövet, mint a francia EU-elnökség magyarországi képviselője a francia elnökség célját ismertetve nem kívánt találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy vajon az Európai Unió december elején Nizzában megtartandó konferenciája során jelölnek-e meg dátumot a társult országok csatlakozásával kapcsolatban.

Egy, a konferencián résztvevő szakértő véleménye szerint Magyarország nagyon türelmetlennek mutatkozik. Emlékeztetett: 1977-ben, amikor Spanyolország beadta csatlakozási kérelmét, a tárgyalások hét évig tartottak úgy, hogy az akkor érvényes közösségi joganyag jelenlegi méretének csupán felét tette ki. Az Unió Magyarországgal három éve tárgyal és most tizenhárom országgal folytat egyszerre tárgyalásokat, szemben az 1977-es kettővel (Spanyolország és Portugália).

Hozzátette: szerinte mindenképpen születik megoldás az Unió azon problémáira, amiket a francia elnökség szívügyének tekint, mivel a francia és német álláspont nagyon közel van egymáshoz, és e két ország súlya jelentős az Unión belül.

Paul Poudade nagykövet A francia elnökség célját ismertett

Gilles Montré, a Francia Nagykövetség attachéja vezetésével a résztvevők megvitatták az Európa Tanács szükséges reformjait. A moderátor négy témát vetett fel, melyek mindenképpen megvitatásra érdemesek voltak: az európa bizottsági biztosok száma; szavazáskor a szavazatok elosztása (népességarányosan vagy országonként egyenlő számú szavazat); a minősített többséggel vagy egyhangúlag elfogadott határozatok; erősebb európai együttműködés.

A szimuláció keretében az EU 15 tagállamának képviselői csoportokban megvitatták ezeket a kérdéseket, ám az egyes országok képviselői nem minden esetben az ország állampolgárai voltak: a luxemburgi delegáció vezetője például török volt, míg tanácsadója magyar. Miután az egyes delegációk kialakították álláspontjukat, a delegációvezetők egyeztették álláspontjaikat, majd határozatokat fogadtak el.

Az Európa Tanács reformja - a 15-ök képviselõinek határozatai biztosok kiválasztása (két álláspont, nincs határozat) az Európai Parlament válassza meg a biztosokat több biztos legyen (25-30), minden országnak legyen legalább egy (Luxemburg javaslata) több területen a teljes egyetértés helyett lehessen egyszerû többséggel dönteni, ám a legfontosabb kérdésekben maradjon meg az egységes döntés a tagállamok rugalmas integrációja a közös Európába (Nagy-Britannia kivételével mindenki elfogadta, ám határozat így nem születhetett) belsõ intézményi reform a társult tagok bevonása tanácskozási joggal az Európai Bizottság munkájába

A csatlakozási tárgyalásokra külön készültek fel a jelöltek és az Unió képviselői. Az Unió felvetett problémákat, melyekre a tagoknak meggyőzően kellett válaszolniuk, de mindkét félnek lehetősége volt halasztást kérnie. A felvételre pályázó országok diákjait az egyes országok tárgyalási delegációinak tagjai vagy külügyminisztériumi főosztályvezetők segítették, míg az EU országaiból érkezett résztvevők sokszor teljesen tanácstalanul ültek le tárgyalni, mivel alig-alig ismerték az ország problémáit. Ezt az okozta, hogy az Európai Bizottság nem képviseltette magát se brüsszeli diplomatákkal, se a budapesti képviselet által, így nem tudtak a szervezők segítőket biztosítani az Uniós tárgyalóknak.

A Konferencia a sok nemzetiség miatt nem kerülhette el a konfliktusokat sem: többször támadt összeütközés a török és ciprusi résztvevők között, ám a záróülésen elmondták: ők, a jövő döntéshozói országaik kapcsolatainak normalizálására törekednek majd.

Mit jelent számára az Európai Unió? Inotai G. András, a konferencia elnöke: Intézményi, gazdasági és kultúrális egység egy magyar diák: Egy szervezet, ahova sûrû nyelvcsapásokkal igyekszünk bekerülni; egy szervezet, ahova még 5-6 évig nem kerülünk be török diplomata: Értékek és közös szabályok összessége francia diák: Erõsebb pénz, mely az amerikai dollárnak konkurenciát teremt, így gazdasági elõnyt hoz.