Euró-tévévitára hívja pártelnökkollégáit Dávid Ibolya

Dávid Ibolya élő televíziós vitát szeretne folytatni a másik három parlamenti párt elnökével az euró 2010-es bevezetéséről. Az MDF elnöke az Országos Sajtószolgálat által közzétett nyílt levelében hívja a beszélgetésre Hiller Istvánt, Kuncze Gábort és Orbán Viktort.

A vitára azért van szükség, mert az MDF úgy látja: a kormányzati optimizmust az euró 2010-es bevezetésével kapcsolatban semmilyen gazdasági érv nem támasztja alá. Ezt a tényt az is igazolja, hogy a kormánypártok politikusain kívül egyetlen gazdasági elemző sem tartja reálisnak, hogy a magyar kormány 2008-ra képes lesz teljesíteni a maastrichti kritériumokat - fogalmaz Dávid Ibolya.

Választási költekezés vagy spórolás?

Az MDF elnöke szerint ha nem változtat a költségvetési törvényjavaslaton a kabinet vagy az országgyűlés, akkor nehéz lenne hitelvesztés nélkül egyetérteni a kormánnyal. A jövő évre tervezett, illetve a következő évek összesen 1000 milliárdos adócsökkentési tervei mellett kellene a közkiadásokat további 1000 milliárddal csökkenteni. Ez összességében 2000 milliárdos költségvetési kiigazítást jelentene, amire még a gyors gazdasági növekedés is csak szerény mértékben nyújtana fedezetet.

A levél szerint a Magyar Demokrata Fórum arra vár választ, hogyan lehet egyszerre osztogató, szavazatszerző költségvetést készíteni és szigorú államháztartási politikát hirdetni. Az MDF szerint az embereknek pontos képet kell kapniuk arról, hogy a parlamenti pártoknak valóban fontos-e az euró 2010-es bevezetése.

A Magyar Demokrata Fórum szerint a pártoknak ezért a Parlament szűk nyilvánosságán túllépve a televízió nyilvánossága előtt kellene számot adniuk arról: mit tesznek az euró 2010-es bevezetéséért, illetve a közös valuta bevezetésének csúszása milyen veszteségeket okoz a magyar gazdaságnak és a magyar lakosságnak.

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke kedden Budapesten a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén úgy vélte: ahhoz, hogy 2008-ra teljesíteni tudjuk az euró bevezetéséhez szükséges előfeltételeket, kemény reformok kellenek, az euró bevezetéséhez pedig az államháztartás "durva átalakítására" lenne szükség. Járai szerint ehhez másfél év alatt 1300 milliárd forinttal kellene csökkenteni a kiadásokat, ami a mostani körülmények között lehetetlennek tűnik.

Pesszimista elemzések

Londoni piaci elemzők kedden kétségbe vonták, hogy az euró magyarországi bevezetése 2010-re megvalósítható lenne. A BNP Paribas befektetési csoport szerint jóllehet a magyar kormány azt közölte, hogy továbbra is elérhetőnek tartja a hiány 3 százalékra csökkentését 2008-ra - ami a 2010-es euróbevezetés egyik konvergencia-feltétele -, "ma már egyértelmű, hogy az euróövezeti belépés reális dátuma 2010 utánra tolódott".

A cég szerint a jövő évi választások miatt valószínűtlennek tűnik a kiadások jelentősebb megszorítása, ezért a költségvetési politika az alapmutatók tekintetében ronthatja az ország kilátásait.

A Dresdner-csoport londoni befektetési részlege (DrKW) által szintén kedden kiadott piaci körkép azt írta: az elmúlt időszak halasztásra irányuló, részben Gyurcsány Ferenc "viszonylag populista" nyilatkozatai által is táplált várakozásai után, "láthatóan az SZDSZ erőteljes nyomására" a kormány mégis azt jelentette be, hogy a 2010-es euróbevezetésnek megfelelő költségvetési politikát folytat.

Az elemzés szerint azonban a Dresdner londoni irodája változatlanul azzal számol, hogy a céldátum halasztásának bejelentése "nemcsak lehetséges, de valószínű is", bár az lehet, hogy e bejelentés nem hangzik el a legközelebbi jövőben.

Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese kedden cáfolta, hogy koalíciós vita lett volna az MSZP és az SZDSZ között az euró bevezetéséről. Mint mondta: a pártok csak a közös pénz bevezetésének dátumáról egyeztettek. "Az a kialakult álláspont, hogy a cél helyes, hogy a feltételek teljesíthetők, és hogy vállalható az odavezető út" - jelentette ki a politikus.