Idén többen felvételiznek költségtérítéses helyekre

Az idén a tavalyi 164 ezernél némileg kevesebben, de még mindig több mint 160 ezren jelentkeztek magyar egyetemre vagy főiskolára. Ugyanakkor minden harmadik jelentkező költségtérítéses helyet jelölt meg elsőként, ami hat százalékos emelkedést mutat a tavalyi adatokhoz lépest. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda adatai szerint azonban mindössze 6,2 százalék azoknak az aránya, akik nappali alapképzésre beadott első helyes jelentkezés esetén vállalták a költségtérítéses formát.

A nappali tagozatos képzésre jelentkezők számának folyamatos növekedése mellett mind a felsőfokú szakképzésre, mind a kiegészítő alapképzésre jelentkezők száma is emelkedik az utóbbi években. A jelentkezők csaknem 17 százaléka nem alapképzés formájában kíván idén továbbtanulni.

Idősebb felvételizők

A 18-19 éves korosztály csak alig egyharmad arányban képviselteti magát az összes jelentkező között. A 20-22 évesek kis mértékben maradnak el ettől az aránytól, sőt a 23-27 évesek több mint egyötödét teszik ki az idei felvételizőknek. A 28-35 év közöttiek az összes jelentkező több mint egytizedét jelentik. A tagozat szerinti elemzéseknél hasonló tendenciákkal lehet találkozni: az idősebb korosztály körében népszerűbbek a levelező és esti tanulási formák, viszont a fiatalok, a most vagy a néhány éve érettségizettek döntő részben valamelyik nappali képzést jelölték meg első helyen. Az idén érettségizők a nappali tagozatos alapképzésre jelentkezettek 57 százalékát teszik ki, ami még - a kisebb összjelentkezői adatok ellenére - a tavalyinál is valamivel magasabb létszámot jelent. Idén valamivel kevesebben jelentkeztek levelező tagozaton és távoktatásban indított alapképzésre.

Több férfi az egyetemeken

A kilencvenes években több gazdasági-társadalmi tényező hatására folyamatosan emelkedett a nők aránya a felsőoktatási intézményekben, ám az évtized végére ez a folyamat megállt. Hasonló tendenciákat mutatnak a felvételi jelentkezők statisztikái is, hiszen a mindkét nemnél tapasztalható létszámnövekedés az utóbbi évekkel szinte teljesen megegyező arányokat eredményezett a férfiak és a nők között. 2002-ben már 100 ezerhez közelített a női jelentkezők száma, míg a férfiaké 70 ezer körüli. Az idén a valamivel kisebb jelentkezői létszám mellett az arányok ugyanezek.

Nőtt a nyelvvizsgások aránya

A legtöbb felsőoktatási intézményben a felvételi esélyeket pontszámban mérhetően is növeli az, ha valakinek van államilag elismert nyelvvizsgája. A jelentkezők harmada rendelkezik valamilyen szintű nyelvvizsgával, ami több mint 4 százalékkal magasabb érték, mint 2002-ben. Az érettségi éve és a nyelvtudás közötti összefüggéseket vizsgálva az látható, hogy az utóbbi tíz évben érettségizettek között általában nincs lényeges különbség, mivel náluk valamivel 30 százalék fölötti a nyelvvizsgával rendelkezők aránya.