Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Mikola cérnaszálon és a Fidesz egészségügyi ördögei

2008.04.22. 07:23
Rekordokat döntő népszerűségét a Fidesz jelentős részben az egészségüggyel, az átalakítások kontrázásával szerezte. Az egészségügy mégsem számít favorizált szakterületnek a pártban, aki tehette, már a ciklus elején elmenekült a 2006-os választási vereség miatt hibáztatott főegészségügyis Mikola István elől. Mikola azóta is maradt, egységes műhely nem jött létre, a Fidesz-központban kinyilatkoztatott alapelveket pedig folyton megszegi a tagság.

A Fidesz nyerésben van: ami a kormánynak katasztrofális vereséget hozott a vizitdíjról, a biztosítókról, a kórházakról folytatott elhúzódó csatározásokban, jelentős bizalmi tőkét és szavazóbázist épített a másik oldalon. A Gyurcsány-kabinet döntései ellen leadott több mint 3 millió szavazatra alapozva Orbán Viktor egyre bátrabban hangoztathatja, hogy előrehozott választásra van szükség, mert a Fidesz már készen áll a kormányzásra. A 3 millióból azonban kevesen tudhatják, milyen háttérmunka zajlik az "igenek" árnyékában, kik és milyen koncepcióval készülnek a kormánybuktató szakterület átvételére.

Hiába bukott meg

Talán nem meglepő, de egységes műhely nemcsak a koalícióban, hanem a Fideszben sincs. Az ellenzéki párt szakpolitikai erőinek szétforgácsolódását viszont nem pártharcok vagy szakmai ellentétek okozták, inkább a személyes összeférhetetlenség. Orbán Viktor a 2006-os kampány idején tette meg miniszterelnökhelyettes-jelöltnek egykori egészségügyi miniszterét, Mikola Istvánt, akit ráadásként a "nemzet orvosa" tiszteletbeli címmel is felruházott. Mikola kampánybeli szereplése azonban nem aratott osztatlan sikert párttársai körében sem, a többség meg volt győződve róla, hogy szerencsétlen megszólalásain úszott el a győzelem.

Fideszes körökben azt mesélik, hogy Navracsics Tibor sem vele képzelte el a parlamenti munkát, és inkább Gógl Árpádot - Mikola elődjét az egészségügy-miniszteri poszton - szerette volna újra előtérbe tolni szakreferenseként, ám a Mikolát továbbra is favorizáló Orbán Viktor keresztülhúzta az akkor frissiben kinevezett frakcióvezető számítását. Bár köztudott volt, hogy Mikola nem csapatember, a pártelnök kitartó pártfogása révén ő maradt a Fidesz fő egészségügyise. Forrásaink szerint népszerűtlenségének számlájára írható, hogy a párt szakpolitikusi csapata szétfutott, a korábbról ismert arcok inkább más szakterületre specializálódtak, vagy egyszerűen otthagyták a pártot. A parlament egészségügyi bizottságában, ahol 2006-ban Mikola kapta meg az alelnöki posztot, az Orbán-kormány idején minisztériumi gyakorlatot szerzett emberek közül egyedül Horváth Zsolt kapott helyet. Az együttműködést viszont közöttük is megnehezíthette, hogy annak idején Orbán Viktor miniszterelnök Mikola István egészségügyi miniszter kérését teljesítette, amikor felmentette posztjáról Horváth Zsoltot, aki a tárca politikai államtitkára volt.

Egyértelmű mondatok

A fideszes egészségpolitika közismert alapelvei főként a népszavazások és az országgyűlési választások kampányaiban kristályosodtak ki. A Navracsics Tibor által jegyzett és fél éve kiadott Erős Magyarország program egyetlen mondatban foglalta össze őket: "A Fidesz-MPSZ álláspontja szerint az egészségügy nem üzlet, a kórházak nem eladók."

Párhuzamos potentátok

Az egyértelmű függőség gyengített is Mikolán, így az elmúlt két évben rajta kívül még három fideszes képviselőről is elmondható, hogy pártban befolyásos egészségpolitikusként tartják számon.

Pesti Imre, a Fidesz budapesti politikusa tavaly szervezője volt az ellenéki párt kórházmentő akcióinak, és tüntetést szervezett az intézmények magánosítása ellen. A kardiológus végzettségű egykori MDF-es a polgári körökön keresztül került Orbán környezetébe, és miután 2006-ban friss képviselőként ő is bekerült az egészségügyi bizottságba, számos szakkérdésben hallatta a hangját. Forrásaink szerint fővárosi befolyása arra is kiterjed, hogy az egészségügy különböző területeire kiszemelt új emberek kinevezését jóváhagyja.

Az orvosi egyetemet végzett Zombor Gábor főként az önkormányzatokra vonatkozó kérdésekben aktivizálta magát. Ő volt az első fideszes, aki kiszámolva, hoy mekkora többletterhet jelent majd a lakosságra a vizitdíj és a kórházi napidíj, már 2006. július közepén szembeszállt a díjak bevezetésével.

Molnár Ágnes kevéssé ismert, de forrásaink szerint a pártelnöknél számít a véleménye az egészségügyet érintő döntéshelyzetekben, így ő a negyedik fideszes orvos-politikus, akit a pártban a szakkérdésekben fontos szereplőnek tartanak. A soproni Molnár, aki Orbán megbízása alapján a Nyugat-Dunántúl pártelnöki koordinátorként is működött, tavaly úgy vélekedett, hogy Magyarországon egy jól működő, mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátórendszert vertek szét, és ezzel veszélybe sodorták a betegek biztonságos ellátását.

Az egyértelmű kijelentés ellenére a Fidesz viszonya az egészségügy magánosításához egyáltalán nem ilyen egyértelmű, a párt álláspontja ugyanis az elmúlt hat évben állandó ellentmondásokkal volt terhes. Míg az ismert politikusok folyamatosan privatizáció- és magántőke-ellenes nyilatkozatokat hangoztattak, a gyakorlati problémákkal szembesülő fideszes önkormányzatok pártjuk hivatalos álláspontjával szembemenve kórházakat, rendelőket privatizáltak, és számos esetben a magántőke segítségével igyekeztek megoldani finanszírozási nehézségeiket. Ezeket a lépéseket a pártvezetés rendszeresen zokon is vette.

Sok értelmezés

Mikola István "az egészségügy nem üzlet" szlogennel az utóbbi néhány évben élesen támadott minden olyan kezdeményezést, amely a magántőke megjelenését tette volna lehetővé a szektorban. Egészségügyi miniszterként azonban már 2001-ben beterjesztette azt a kórháztörvényt, amelyben megfogalmazták, hogy a kórházak közhasznú társasági formában működjenek, alvállalkozóként profitérdekelt vállalkozásokkal is szerződjenek, az orvosok pedig szabadfoglalkozásúként dolgozzanak. A Fidesz vezető egészségpolitikusa akkoriban úgy érvelt: a szabályozott tőkebevonás lehetőségének megteremtése az egyetlen kiút az egészségügy számára.

A törvényt nemcsak az akkor ellenzékben lévő szocialisták ellenezték élesen, de megosztotta a Fideszt és az orvostársadalmat is. A 2002 márciusában életbe lépett jogszabály végrehajtását a hivatalba lépő Medgyessy-kormány 2003 júliusáig felfüggesztette. A Csehák Judit vezette egészségügyi tárca új törvényt alkotott, azt azonban az Alkotmánybíróság 2003-ben megsemmisítette.

Az üzlet nem áll le

Miniszteri kinevezése előtt Mikola maga is az egészségügyi bizniszben dolgozott. 2000-ben 83 százalékos befolyása volt az egészségüggyel foglalkozó Phonendoscop Kft.-ben (később Os Frontale Kft). 1992 decembere és 2000 januárja között a főként emlőszűrésekkel foglalkozó Mamma Egészségügyi Rt.-ben (korábbi nevén Mamma Klinika Rt.-ben) volt felügyelőbizottsági tag, és szakmai berkekben sokan mind a mai napig a milliárdos forgalmú Diagnosticum Zrt. lobbistájának tartják. Az egyszerhasználatos pipetta hegyektől a labor reagenseken keresztül a nagy laborautomatákig mindennel foglalkozó cég korábban részben az Orbánék baráti köréhez tartozó Kékessy-család érdekeltségébe tartozott.

Annak idején nagy visszhangot váltott ki az is, hogy Mikola István miniszterként kitüntette saját öccsét, Mikola Bálintot, aki "elévülhetetlen érdemeket szerzett a gyógyszerellátási struktúra átalakításában, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének életre hívásában és működtetésében". Mikola Bálint emellett egyik tulajdonosa volt a Magyar Gyógyszer Rt.-nek, amely egy konzorcium tagjaként (a Richterrel, az Egis-szel és a Béres Rt.-vel) megvette a gyógyszer-nagykereskedelemben meghatározó pozíciót elfoglaló Hungaropharma többségi részvénycsomagját.

A Fidesz privatizációellenes vonulata a 2002-es választási vereség után erősödött. A Munkáspárt által 2004-ben kezdeményezett kórházprivatizáció-ellenes népszavazás kampányában Orbán például azzal érvelt, hogy a kórházak magánosításával kettéválik majd az ellátás színvonala és létrejönnek a "szegénykórházak". Mikola arról beszélt, hogy a kórházak nem eladók, az egészségügyi ellátás az állam felelőssége, és nem adhatja át a terepet tőkés, multinacionális befektetőknek, sőt, az egészségbiztosítás sem lehet a parttalan profitszerzés piaci terepe.

Kegyvesztés terhe mellett

Épp ebben az időben - 2004-ben - derült ki, hogy a pártprogram nem mindig ültethető át a valóságba. Kórházat ugyanis először a fideszes vezetésű körmendi önkormányzat privatizált. A 120 ágyas intézmény súlyos csődhelyzetben volt, a 60 millió forintos hiányt az önkormányzat már nem tudta finanszírozni. A kérdés a kórház megmaradása volt. Ekkor tűnt fel először a Hospinvest, amely megkapta a működtetési jogokat, kifizette az intézet 60 milliós adósságát, fejlesztésekbe és a működés racionalizálásába kezdett. Elbocsátani senkit sem kellett, de a dolgozók kikerültek a közalkalmazotti körből. Bebes István, a város fideszes polgármestere viszont évekre kiesett a pártelnök kegyeiből.

Az eredménytelen kórház-privatizációról szóló népszavazás után Orbán és Mikola újra előállt a 2001-es kórháztörvény aktualizált változatával. Ez két alapelvet tartalmazott: a kórházak nonprofit gazdasági társaságokká alakulhatnak, és az egészségügyi dolgozók részvételével kell a működés, illetve a tulajdonlás kérdéseit megoldani.

A 2006-os választási kampányban a magántőke-ellenes propaganda odáig ment, hogy a Humán Egészségügyi Magánszolgáltatók Egyesületének és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének közleményben kellett felhívnia a közvélemény figyelmét arra, hogy a magánszolgáltatók munkája, befektetései nélkül Magyarországon nem működne például a művese-ellátás vagy az emlőszűrés.

Mikola 2006-ban egy televíziós vitában a Fidesz egészségpolitikájának ellentmondásait így oldotta fel: "A privatizációt és a magántőkét szét kell választani. Mi a kórház privatizációval nem értünk egyet, kétmillió ember nem ért egyet vele, a magántőkét ugyanakkor be lehet vonni az egészségügybe, ennek viszont komoly feltételei vannak." Mikola a továbbiakban azt fejtegette, hogy a tőkét csak szigorú állami szabályozás mellett, és az orvosok bevonásával lehet beengedni az egészségügybe.

Kire tesznek?

Mindettől függetlenül 2006-ban Mezőtúr döntött úgy, hogy magáncégnek adja a kórház üzemeltetését. Bár 2006 elején még szocialista vezetésű volt a város, a csődközelben lévő kórház élére Trombitás Zoltánt nevezték ki, aki 1998-ban a Fidesz polgármester-jelöltje volt a városban. Többek szerint Trombitás javasolta megmentőnek a Hospinvestből 2006 márciusában kivált Medisyst Kft.-t. A cég egyedül pályázott a kórház üzemeltetésére, majd megkapta a működtetői jogokat.

Közben a Hospinvesttől a Medisysthez került a körmendi kórház is. A cég ügyvezetője Kern József és Németh Attila sebészfőorvos, aki korábban a Vas megyei közgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának fideszes elnöke volt. Többen úgy vélik: a Hospinvest-Medisyst szétválásával igazából felosztották a szocialista és fideszes önkormányzatok "piacát". A Hospinvest inkább a baloldali, a Medisyst inkább a jobboldali városokban sikeres.

Hospinvest vs. Medisyst

A jelentősebb önkormányzati tulajdonú kórházak megszerzésére specializálódott Hospinvest két vezetője között a 2006-os önkormányzati választás idején romlott meg a viszony. A két üzlettárs, Kollányi Gábor és Kern József szakítása a Hospinvest szakadásához vezetett: Kollányiék tovább vitték az eredeti nevet, Kernék Medisystként működtek tovább. A szétválás azonban gyorsított mindkét oldal portfoliójának bővülésén, a Medisyst botrányok nélkül, szinte észrevétlenül vette át újabb intézmények működtetését, a Hospinvest körül viszont állandósult a balhé, a terjeszkedés minden állomását tiltakozó akciók kísérik.

Szakmai körökben először színjátékra gyanakodtak, amelynek az lett volna a célja, hogy a Medisyst számára megkönnyítsék a Fidesz felé orientálódást. Színjáték volt vagy valódi összeveszés, forrásaink szerint az ellenzéki pártnál lekerült a tiltott cégek listájáról Kern vállalkozása, annak ellenére, hogy a tulajdonos néhány éve még Gyurcsány-közeli nagyvállalkozóként volt számon tartva. Kern volt a hőse többek között annak a jobboldali sajtóban elterjed, de kacsának bizonyult történetnek, amely szerint a miniszterelnök 2005-ben 900 milliárd forintot menekített ki Indonéziába. A lánclevélben is terjesztett sztori alapja az volt, hogy Gyurcsány Ferenc üzletemberek társaságában hivatalos látogatást tett az ázsiai országban, ahol több megállapodás is született, bár később ezek nem nagyon realizálódtak. A legnagyobb összegre, 250 millió dollárra (mintegy 50 millárd forint) a Garvox nevű cég szerződött Szumátrán. Lignit- és szénbánya-, erőmű-, vasút- és kikötőépítésre szóló megbízást a cég nevében Kern József írta alá.

A következő lépést a fideszes vezetésű Tapolca tette meg 2007-ben. Az ottani kórház 200 milliós adósságot halmozott fel az önkormányzat felé. 2006 nyarán ugyan közhasznú társasággá alakították át az intézményt, de többletforrásokat nem tudtak bevonni, miután a kht. százszázalékos tulajdonosa az önkormányzat maradt.

Tapolca fideszes polgármesterének javaslatára a Veszprém megyei közgyűlés végül itt is a Medysyst bevonásában látta a megoldást. Az önkormányzat elengedte a tartozást, a Medysyst pedig a működtetői jogokért cserébe komoly fejlesztéseket vállalt, például 300 milliós beruházásból új részleget épített a kórházba. 2008 februárjában, amikor a szakrendelések egy lepusztult belvárosi önkormányzati ingatlanból átköltözhettek a Medisyst által felépített új rendelőbe, Ács János, Tapolca fideszes polgármestere úgy nyilatkozott: "Az eltelt egy év bizonyította, hogy az önkormányzat jól döntött, amikor magáncégre bízta a kórház működtetését".

A nonprofit jó, a profit rossz

Időközben a Fidesz vezetése is érzékelte, hogy a súlyos gondokkal küszködő kórházak problémáira valamilyen gyakorlatias válasszal kell előállnia. A választmány ezért 2007-ben azt javasolta a fideszes önkormányzatoknak, hogy nonprofit gazdasági társasággá alakítsák intézményeiket. A választmány ugyanakkor arra hívta fel a városvezetők figyelmét, hogy ne menjenek bele a működtetés privatizációjába, tehát abba, amit Körmenden vagy éppen Tapolcán csináltak. Mindennek ellenére a nonprofit szervezetté alakítás igencsak akadozva halad: eddig csak néhány helyen, például Debrecenben és Cegléden léptek ebbe az irányba.

A Fidesz 2007 decemberében kiadott Erős Magyarország című programja ismét a non-profit jellegű közösségi tulajdoni formák elterjesztését és megerősítését deklarálta. "Az állam köteles garantálni az egészségügyi ellátórendszer működését, ezért kormányra kerülve vállaljuk és érvényesítjük ezt az állami felelősséget" - olvasható a programban.

Kacérkodás az ördöggel

A program megjelenésével párhuzamosan Mikola István viszont újabb meglepetéssel szolgált. A fő egészségügyis nyilatkozatával ismét teljesen kiismerhetetlenné tette a Fidesz privatizációval kapcsolatos politikáját. Az Este című műsorban azt mondta, egyik magánbefektető sem ördögtől való. "Ha egy önkormányzat és egy kórház jó szerződést köt, a Hospinvesttel vagy akárki mással, akkor elképzelhető, hogy ez a fenntarthatóságot, a gazdaságilag racionális, hatékony működést segíti". Egyik forrásunk szerint az egyre gyakoribb kacsintgatás a Hospinvest felé az egészségügy aktuális kérdéseivel csak ritkásan foglalkozó Orbán Viktornak is feltűnt, és raportra hívta Mikolát, az ellenzéki pártban ugyanis a Hospinvest addig nem tartozott az elfogadható cégek közé.

Ugyanebben az időben, 2007 végén, a fideszes vezetésű hevesi önkormányzat is pályázatot írt ki a városi rendelő működtetésére. A győztes az az Agria Ügyelet Kft. lett, amelynek egyik tulajdonosa a korábbi egri Fidesz-elnök, Magyar István volt. Az Agria Ügyelet Kft. a fideszes vezetésű Egerben és Füzesabonyban is elnyerte már az egészségügyi intézmények működtetésének jogát.

Hol az üzlet a funkcionális privatizációban?

A súlyosan veszteséges, eladósodott kórházak ingatlanjait, eszközeit az önkormányzatok vagyonkezelő kft.-be viszik. A működtetésre a magáncég külön szolgáltató kft.-t hoz létre, de egy kis részt a vagyonkezelőben is kap - ingyen. A magáncég részesedése az ingatlanokra és az eszközökre fordított költései arányában növekedni kezd a vagyonkezelő kft.-ben, az önkormányzat viszont nem tud beruházni, így a részesedése folyamatosan csökken. Az értékes kórházi ingatlanok és eszközök így 5-10 év alatt a magáncég többségi tulajdonába kerülhetnek.

A hevesi ügyből botrány lett a pártban. Az ok nem az volt, hogy Hevesen privatizálni akarnak, hanem az, hogy a személyi összefonódás hiteltelenítheti a vizitdíjas népszavazásra készülő Fidesz politikáját, különösen mert a szomszédban, Egerben éppen a Fidesz harcolt leginkább a kórház hospinvestes magánosítása ellen. Ezért felmerült Magyar István és Csáki Zsigmond, Heves fideszes polgármesterének kizárása, de ez végül elmaradt, pedig a cégen belüli privatizálás rontotta annak az érvelésnek a súlyát is, amit rend szerint magyarázatként hoztak fel a fideszes magánosítások esetére, vagyis hogy kizárólag azért van szükség rá, mert a kormány nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatokat, és nem láttak más kiutat.

A Fidesz ellentmondásos magatartását jól mutatja a szarvasi szakrendelő privatizációjának esete is. A Szarvas és Vidéke napilap 2007. decemberi számában tudósítás olvasható arról, hogy Babák Mihály, a város fideszes polgármestere és országgyűlési képviselője nyitotta meg az új tüdőgondozó épületét, amelyet funkcionális privatizáció keretében a város át is adott a Tüdőgyógyász Kft.-nek. Ugyanebben a lapban két oldallal hátrébb egy a társadalombiztosítás magánosítása elleni közlemény olvasható Babák Mihály és Domokos László, a Fidesz országgyűlési képviselő aláírásával "Nem kell az egészségügyi privatizáció" címmel.

Senkit nem zavar

A népszavazáson viszont nem sok jel mutatott arra, hogy bárkit is zavarna az ellenzék következetlensége saját meghirdetett politikáját illetően, pedig az alapállítások többszöri megszegéséről számos tudósítás született. Forrásaink szerint a pozitív program hiánya miatt ekkora győzelemre a Fidesz vezérkara sem számított, ezért történhetett meg, hogy a párt olyan javaslattal állt elő a referendum után a megtorpedózott díjtételek pótlására, amelyet szakmai berkekben nevetségesnek tartottak. A szerencsejáték-bevételek egészségügyi célú átcsoportosítása azóta le is került a napirendről.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?