Magyarország remek politikai teljesítményt nyújtott 1989-ben, amiért Németországtól és Európától is nagy megbecsülést kapott – fogalmazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Az első tégla a berlini falból elnevezésű ünnepi konferencia nyitóbeszédében. A kormányfő azt mondta: a közép-kelet európai diktatúrák azért omlottak össze sorban, mert a névtelen, hétköznapi emberek felmondták az engedelmességét, új világot akartak építeni.
Ezt a vágyat egészítette ki, hogy voltak olyan vezetők, akik belátták: a nemzet ügye elválaszthatatlan a szabadság és a demokrácia ügyétől. A kormányfő ezek közé a politikusok közé sorolta többek között Gorbacsovot – akitől júliusban még elhatárolódtak, miután Horn Gyula születésnapján azt mondta: szükségszerű volt az '56-os orosz bevonulás –, Németh Miklóst és Horn Gyulát. Nagyszerű emberi bátorságnak és helytállásnak nevezte azt, hogy képesek voltak túllépni évtizedes meggyőződésükön, hitükön. Ez életük egyik legnehezebb konfliktusa lehetett, fogalmazott.
Magyarország világosan döntött, a két út, a táborhoz való hűség és a demokratizálódás útjának megnyitása között, az utóbbi mellett. Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: ha szimbólumot kellene találnia, az egy torta lenne, mivel felnőttek lettünk, hiszen a határnyitástól egy másik határ, a schengeni megnyitásáig 18 év telik el.
Nehéz felnőttnek lenni, a szabadság eufóriával tölti el az embert, de a szabadsággal együtt járó felelősség terhe időnként politikusnak és átlagembernek is iszonytatóan nehéz. Kitért arra, voltak olyan szerencsés nemzetek, amelyeknek a demokratikus nemzetté váláshoz évszázadok álltak rendelkezésre, és a polgári autonómia illetve növekvő szabadság bázisán jött létre a demokratikus nemzetállam.
Mi ebben a régióban ezt fordítva tesszük meg: szabadok és demokratikus berendezkedésűek lettünk, most építjük mögé polgári felelősségből és szabadságból a hétköznapok világát – tette hozzá Gyurcsány.