Jenő
-3 °C
6 °C

Nem lesz toronyházellenes főépítész

2007.02.14. 16:18
Megkérdeztük a főépítészi pályázaton induló három építészt, mit tenne Budapesttel, ha őt neveznék ki. A Duna környékének felvirágoztatása, magasépületek és műemléki épületek megőrzésének módjai Beleznay Éva, Fiala István és Vajai Tamás előadásában.

"Egyre nehezebb Budapest érdekeit képviselni. A gazdasági érdekcsoportok politikai befolyása kritikussá növekedett" - emlékezett vissza hivatali idejének utolsó szakaszára Budapest néhány hónapja lemondott főépítésze, érzékeltetve, hogy utódjának milyen ellenszélben kell majd megkezdenie munkáját. A főépítészi posztot 16 éven át betöltő Schneller István azzal indokolta távozását, hogy a gazdasági szereplők és a politika együttes nyomása miatt beszűkültek a szakmai munka lehetőségei.

Mit csinál a főépítész?

A főépítésznek a törvények alapján meglehetősen korlátozott jogai vannak, a beruházásoknál csak véleményezési, egyetértési joggal bír. Feladata a döntések szakmai előkészítése, a végső szót a Fővárosi Közgyűlés mondja ki.

A főépítész szakmai elveit a döntéselőkészítések mellett a hosszú távú koncepciók, településszerkezeti tervek kidolgozásánál érvényesítheti. Bár ezek betartása sem kötelező, általános iránymutatásuk eljuttathatja az urbanisztikai szempontokat a döntéshozókhoz, beruházókhoz.

A főépítész kommunikációs munkája segítheti a kerületek és a főváros - gyakran széttartó - munkájának összehangolását, az ingatlanfejlesztők és a területen lakók, azt használók érdekeinek egyeztetését. A főépítész tehát az, aki hosszútávon gondolkodik.

A komor gondolatokat néhányan szakmai feladatnak értékelhették, mert többen is jelentkeztek a főépítészi pályázatra. Bár a pályázók nevét hivatalosan nem lehet tudni, a szakmában öt név keringett. A Fidesz Új Budapest központját alapító Cselovszki Zoltán, és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban dolgozó Fegyverneky István végül nem adtak be pályamunkát.

Így a jelenleg megbízott főépítészként dolgozó Beleznay Évát, továbbá az Építész Kamara terület- és településfejlesztési tagozatának elnökét, Fiala Istvánt és Vajai Tamás építészt faggattuk arról, hogy milyennek képzelik Budapestet. Felhőkarcolók vagy század eleji hangulatú kis utcák, több park vagy új városnegyedek, élhető város vagy nagy biznisz jellemzi majd a fővárost?

A programok ismeretében annyit előrebocsáthatunk, hogy Demszky Gábornak nem lesz könnyű dolga márciusban, ha a jelöltek tervei alapján szeretne választani. Vibrálóan egyéni víziók, extravagáns ötletek helyett kimért elképzelésekkel találkoztunk. Senkinek sem akarja felhőkarcoló-erdővé, esetleg klasszicista skanzenné alakítani a várost. Valahová a kettő közé lőtték be a főváros jövőjét, ami egyébként érthető, hiszen a főépítész szerepe éppen az, hogy két lábbal a földön állva képviselje a város hosszú távú érdekeit.

Elgondolkoztató viszont, hogy nem nagyon fedeztünk fel lényegi különbséget a programok közt. Ez jelentheti azt is, hogy Budapest lehetőségei determináltak, de azt is, hogy a jelöltek munkájában máris a kompromisszumkeresés dominál.

Toronyház a Hungárián


"Jelenleg a legnagyobb probléma, hogy felborult a magánfejlesztések és a közcélú fejlesztések közti összhang" - mutatott rá programjának egyik alapvetésére Fiala István. Az egykori XI. kerületi főépítész szerint Budapesten kiemelkedő a magántőke ingatlanfejlesztéseinek mértéke. Ezeket a megfelelő források hiányában azonban nem kísérik a közúthálózatot, a zöldterületet, a közműveket, szociális létesítményeket (óvoda, iskola) fejlesztő beruházások. Így alakulhatnak ki a túlzsúfolt, egészségtelen struktúrájú városrészek.

Fiala a beruházásokat komplexebben, hatásukkal együtt vizsgálná. Azt szeretné elérni, hogy az ingatlanfejlesztők vegyék ki a részüket a szükséges közcélú fejlesztésekből. Felvetésünkre, hogy ehhez olyan törvényi szabályozás kell, ami nem a főépítész kompetenciája, Fiala elmondta: van már ilyen jogszabály, és a főépítész katalizálhatja az ilyen megoldásokat.

Ez azt is jelenti, hogy ellenállna az egyre erősebb magasházlobbinak? A főépítészaspiráns - aki egykor az Erzsébet téri Nemzeti színház koordinálásával volt megbízva - "konszenzuskereső típusként" jellemezte magát. Meglátása szerint a teljes körű tiltásnak nincs értelme. "A magasházaknak egyes helyszíneken izgalmas városképi jelentőségük lehet."

Ilyen zóna a Hungária gyűrű vonala, Csepel északi része vagy az Árpád híd pesti hídfőjének környéke. Buda azonban nem.

Fiala a magasházat is tartalmazó beruházásokat részletes vizsgálatok után engedélyezné csak, hiszen a toronyház komoly hatással van a környezetére. "A magassági korlát kiengedése nem párosulhat a szintterületi korlát lazításával." A toronyházak tehát nem nyomhatják agyon a környéküket, mert összességében nem épülhet az előírtnál több ingatlanfelület.

Budapest történelmi városrészeiben Fiala az egységes hangulat megtartására törekedne. A feladat véleménye szerint nem egyszerű, mert a belső városrészek már eredetileg is vegyes minőségűek. Ráadásul a belső kerületek épületei - legalábbis európai összehasonlításban - nem igazán történelmiek, legtöbbjük klasszicista stílusú, és a klasszicizmus a történelmi közelmúlt stílusa.

"Szerencsés helyzetben vagyunk, mert az emberek egyre inkább az értéket keresik, a minőséget a mennyiség helyett" - adott hangot optimizmusának. Ugyanakkor úgy véli, hogy nem elég védetté tenni egy épületet, a védelemhez forrás is kell. Ez azonban már túl van a főépítészi hatáskörön.

Széchenyi és a high-tech


"Építs, ne ronts" - idézte Széchenyit a saját építészstúdiót vezető, a fővárosi fejlesztéseket összehangoló közfejlesztési tanácsért lobbizó építész, Vajai Tamás. A klasszikus felvezetés ellenére Vajai nem bizonyult műemlékfixált városvédőnek.

Budapest értékeinek nagy szükségük van a védelemre, mondta, de ez nem a műemléképítészet mindenek fölé rendelését jelenti. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kortárs építészet nem egyenlő a high-techkel vagy a magasépületekkel.

Ha már Vajai feldobta a labdát, természetesen lecsaptuk: "Eszerint megválasztása ellenére is marad a toronyházstop?"

"A magasház Budapesten nem közellenség, de nem is közérdek. Ez befektetési kérdés, amivel meg kell tanulni bánni. Valószínűleg épülni fog hamarosan Budapesten toronyház, tőlem függetlenül is" - jósolta meg az áttörést Vajai. Versenytársához hasonlóan ő is Csepelt, Angyalföldet, a Hungária körút vidékét jelölte meg lehetséges építési területül, és a város átszellőzésére hivatkozva Budát zárta ki a körből. Ő is felhívta a figyelmet a beruházást megelőző vizsgálatok fontosságára.

Vajai Tamás egyébként a főépítészi munka szemléletének megváltoztatásában látja feladata lényegét. "A városfejlesztés ma a befektetői tervek utólagos jóváhagyására irányul. Ez nonszensz. Világos terveket kell készíteni, amelyekből látszik, hol épülhetnek magasházak, hol kell megőrizni az eredeti városszövetet, hol mekkora a beépíthető terület. És ezek alól nincs apelláta" - emelte ki a poszt proaktív jellegét.

Vajai akcióterepként írta le a belvárost. Az elöregedő, gangos épületek értékét az erre nyitott lakók cserelakásba költözetésével, és jobb minőségű lakások kialakításával növelné. Az udvarokban zöldterületet, parkokat alakítana ki.

Budapest kiemelt területének mégis a Dunát és környékét nevezte. A dél-budapesti zónában a befektetői és közfunkciók egyensúlyát alakítaná ki, azaz parkok, vízisport-telepek, lakóparkok és irodaházak idilli keverékét. Vízi sportos múltja miatt a Római partot azonban meghagyná a kikapcsolódni vágyóknak.

Még nincs karaktere Budapestnek


Az előző programok uán már nem tűnt felkavarónak a megbízott főépítészé, Beleznay Éváé sem. Ikvai-Szabó Imre egykori kabinetfőnökének pályázata is a már ismertetett elemekre épül.

Beleznay a Duna környékének fejlesztése, a műemléki jelentőségű területek értékmegőrzése és a progresszív Budapest megteremtésének háromszögében főépítészkdne.

A jó eséllyel pályázó ideiglenes főépítész a Duna északi és déli végeinek ipari területeit fejlesztené, városias területekké alakítaná át őket. Megőrizné viszont a zöldterületi jelleget a Római parton és soroksári Duna-ág mellett.

Utóbbinál is bátrabb terve a rakpart rendezése, a belvárosi szakasz élhetővé tétele, korzó kialakítása és a forgalom elterelése, amelyhez nemzetközi mérnöki, építészeti tervpályázat kiírását szorgalmazná.

"Úgy érzem, azt az építészeti karaktert, ami ennek a kornak az öröksége lehetne, még nem teremtettük meg" - nyilatkozta. A progresszív építészet nem a toronyházakkal, hanem az építészeti minőséggel függ össze, mondta, és az ING Dózsa György úti székházát hozta fel példának. Beleznay szerint a toronyházak tiltása értelmetlen lenne. A város bizonyos pontjain - a szükséges vizsgálatok elvégzése után - ő is engedélyezné a magasépületeket, feltéve persze, ha jó minőségűek.

Fontos akcióterepként jelölte még meg a világörökségi részhez és a rávezető zónájához tartozó területek rehabilitációját. Beleznaynak is az a véleménye, hogy a mennyiségi beruházások korának végén járunk, a beruházók és az ingatlanvásárlók is a minőséget akarnak. Az egységes belső városszövet megteremtéséhez létrehozna egy kerületek feletti kezelőszervet.

Kidolgozná még a város történelmi részeinek védelmét biztosító támogatási rendszert, ami a bontás és a rehabilitáció ára közti különbséget kompenzálná.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?