Törvények a földalap útjában

2001.07.26. 12:23
Kétségesnek tartják jogi szakértők, hogy törvényi felhatalmazás nélkül kívánja felállítani a nemzeti földalapot a kormány. Az elképzelés szerint egy gazdasági társaság hozzálátna a külföldiek kezébe került földek visszavásárlásához, a bökkenő csak az, hogy jogi személynek nem lehet tulajdonában egy hektárnyi föld sem. A Magyar Hírlap információi szerint az igazságügyi tárcánál dolgoznak a jogi lehetőség megteremtésén.
Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése szerint a kormány még a parlament őszi ülésszaka előtt felállítja a Nemzeti Földalapot. Tájékoztatása szerint létrehoznak egy gazdasági társaságot, amely azonnal hozzálát a zsebszerződésüket felfedő, földjeiket eladni szándékozó gazdák termőföldjének megvásárlásához.

A kormányfő szavai szerint a költségvetésben szerepel 5 milliárd forint a földalap felállítására, és ezt az összeget vagy a nagyobbik részét elhelyezik a gazdasági társaság keretében. Orbán Viktor elmondta, hogy a kormány ezt külön törvényi felhatalmazás nélkül, illetve a már meglevő törvények erejénél fogva megteheti.

Pénz van, törvény nincs

A Magyar Hírlap cikke szerint ugyan szerepel a költségvetésben 5 milliárd forint a földalap felállítására, ám maga a földtörvény úgy rendelkezik: "Az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal történő hatékony gazdálkodás érdekében külön törvényben szabályozott Nemzeti Földalap kerül létrehozásra". A jogszabály alapján két dolog szembeötlik: állami tulajdonban lévő termőföldre vonatkozik-e felhatalmazás, s előfeltétel a külön törvényben történő szabályozás.

A lapnak egy neve elhallgatását kérő kormányzati szakértő megerősítette: a kabinet jelenleg az igazságügyi tárcától várja annak a jogi konstrukciónak a kidolgozását, amely a kormányfő által emlegetett gazdasági társaság esetében elhárítaná az akadályt a tulajdonszerzés elől. A jelenlegi keretek között ez csak úgy oldható meg, ha a gazdasági társaságot felhatalmaznák arra, hogy az állam képviseletében járjon el.

A zsebszerződések esetében viszont nem az állami, hanem magántulajdonú földek sorsát szeretnék elboronálni. Így viszont kétszeresen is indokolt a külön törvény - állítják szakértők.

Bár a törvényi felhatalmazással nincs szinkronban, s a külső ellenőrzést is nehezíti, önmagában annak nincs törvényi akadálya, hogy a szóban forgó összeget elhelyezzék egy újonnan létrehozandó gazdasági társaságban. Ám az államháztartási törvény azt is kimondja: "Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben meg kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthető kiadások körét, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős minisztert."

Félmillió hektár a tét

Örülök, hogy az MDF kitartó munkájának eredményeként a miniszterelnök komoly kormányzati lépést határozott el a termőföld védelme és a zsebszerződések felszámolása érdekében - nyilatkozta Medgyasszay László a távirati irodának. Kovács László szocialista pártelnök felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel a kérdéssel három éve foglalkozik a kormány, mégsem történt semmi. Ötszázezer hektár állami tulajdonú földről van szó - közölte, majd hozzáfűzte: reméli, hogy a miniszterelnök nem arra gondolt, hogy a létrehozandó gazdasági társaság lesz ennek a gazdája. Kovács László szerint ezt a társaságot akkor is ellenőrizni kellene, ha csak a zsebszerződéssel átjátszani kívánt földek felvásárlására hozzák létre. El kell kerülni, hogy az így felvásárolt földek a klientúrához kerüljenek - tette hozzá.

Előbb társaság, aztán törvény

A kormányfő rádióinterjújában jelezte, hogy a földalap működéséről - ha garanciális szempontból indokolt - később lehet törvényt alkotni, vagy a földtörvény keretei közt rendelkezni erről a kérdésről. Orbán Viktor közölte, hogy a kormány felállított egy munkacsoportot a zsebszerződések felszámolása érdekében teendő kormányzati lépések összehangolására. A testületet Boros Imre, a PHARE-ügykért felelős tárca nélküli miniszter vezeti, tagjai az igazságügy-, a környezetvédelmi és a földművelésügyi miniszter.

Korábban a kormányfő még arról beszélt, hogy a nemzeti földalapról szóló törvényt az őszi ülésszak kezdetén benyújtják a parlamentnek. A Népszabadság birtokában lévő jogalkotási program szerint a kormány szeptemberre tervezi a családi gazdaságokról, a nemzeti földalapról és a termőföldről szóló törvény parlamenti benyújtását, és azt kéri, hogy azt a T. Ház decemberben fogadja el.

Gyorsított eljárás

Boros Imre az új tárcaközi bizottság első, tegnapi ülése után a Népszabadságnak úgy fogalmazott: a szeptemberig létrehozandó társaság működéséhez olyan jogi hátteret kell biztosítani - ezen most munkálkodik az Igazságügyi Minisztérium -, hogy ne kerülhessen összeütközésbe a később létrehozandó nemzeti földalappal. Mint mondta: legkorábban augusztus közepén születhet kormánydöntés, hogy melyik tárcához tartozik majd a vásárlási ajánlatot tevő gazdasági szervezet.

Boros Imre azt sem tartja kizártnak, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Rt. vagy az ÁPV Rt. lesz a gazda. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) már folyik az előkészítő munka annak érdekében, hogy a Nemzeti Földalap (NF) még a parlament őszi ülésszaka előtt felállhasson - közölte Imrédy Szabolcs, a tárca szóvivője az MTI-vel. A szóvivő nem kívánt részleteket elárulni arról, hogy a minisztérium jogilag miként képzeli el a földalap létrehozását.