A Fidesz legális puccskísérlete

Jean-Yves Camus szerint a II. világháború utáni európai történelemben nem történt ahhoz hasonló, ami péntek délelőtt a Kossuth téren. A legnagyobb ellenzéki párt célja a tavaly őszi tüntetéssorozatok újraindítása lehet, hogy így növelje a nyomást a kormányra, és követelje annak lemondását. Nehéz lenne viszont megmondani, hogy akciójuk messzebb mehet-e egy polgári engedetlenségi mozgalomnál, vélte a francia politológus.

Ilyen még nem volt

Camus szerint sem Franciaországban, sem Nagy-Britanniában soha nem volt még arra példa, hogy polgári engedetlenségi mozgalmat parlamenti képviselők kezdeményezzenek. A Fidesz akciója csak akkor értelmezhető akként, ha a lakosság is ténylegesen részt vesz majd benne. És ez még nem történt meg.

Véleménye szerint a képviselők jogilag nem is hirdethetnek polgári engedetlenségi mozgalmat, mert annak a civil társadalom felől kell indulnia a közhatalommal szemben. Abban az esetben, ha a tüntetések esetleg újrakezdődnek a Kossuth téren, a megmozdulást már polgári engedetlenségi mozgalomnak lehet majd nevezni. De ehhez megfogalmazása szerint vezényszó és némi szervezettség is szükséges.

Puccskísérletek Franciaországban

Az természetesen elfordult már többször Franciaországban is, hogy tüntetők megpróbálják a parlamentet elfoglalni és átvenni a hatalmat: 1934-ben a Concorde téren összegyűlt tömeg előtt a Nemzetgyűlés felé vezető Szajna-hidat zárta le kordonnal a rendőrség.

Amikor az Algéria függetlenségét ellenző francia tábornokok 1961-ben puccsot kíséreltek meg Charles de Gaulle köztársasági elnök kormánya ellen, azért jelentek meg biztonsági kordonok néhány minisztérium előtt, mert a rendőrség attól tartott, hogy algériai ejtőernyősök Párizs elfoglalását tervezik.

Elég ravaszul tették

Fejtő Ferenc szerint elég "súlyos", ami péntek délelőtt a Kossuth téren történt, mert sem Európában, sem az Egyesült Államokban nem fordult még elő, hogy parlamenti képviselők törvényellenesen és tulajdonképpen államellenesen lépjenek fel. "De elég ravaszul tették ezt azért, hogy a rendőrség ne tudjon beavatkozni" - tette hozzá a Párizsban élő történész, író-újságíró.

Vélekedése szerint a cselekedet az alkotmányos kormányzat ellen irányult, és egy újabb "mutatványa" annak a konfrontációs törekvésnek, amelyet Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nem akar abbahagyni. A lépés valószínűleg azzal a céllal történt, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetője ország-világ előtt bizonyítsa: a Fidesz továbbra is harcol bel- és külföldön egyaránt a kormány legitimitása és tekintélye ellen.

Fejtő kilátásba helyezte, hogy amennyiben a Fidesz folytatni kívánja azt a fő törekvését, amely a kormány legitimitásába vetett hitet kérdőjelezi meg, az azzal egyet nem értő, az emberi és nemzeti jogok védelmére összegyűlő párizsi magyarok nevében hivatalosan is állást foglal.