Arnold, Levente
17 °C
27 °C

Szabad, de megosztott a magyar sajtó

2007.05.01. 18:58
A washingtoni Freedom House nem elégedett a médiatörvénnyel, valamint az újságírókat korlátozó jogszabályokkal. A sajtó ezektől eltekintve szabad.
Magyarországon szabadon működnek a független sajtóorgánumok, jóllehet egyértelműen tükrözik a politikai élet megosztottságát - állapította meg a sajtószabadság nemzetközi helyzetéről kedden közzétett éves jelentésében a washingtoni Freedom House. Magyarország alkotmánya biztosítja a szólás- és sajtószabadságot; a média jelentős része többnyire állami befolyásolás nélkül működik - olvasható az amerikai civil szervezetnek a hagyományosan a sajtószabadság nemzetközi napja (május 3.) elé időzített jelentésében.

A Freedom House a tavalyihoz hasonlóan 21 pontot adott Magyarországnak a 0-tól 100 pontig terjedő skálán. A jogi szabályozást, a politikai, illetve gazdasági környezetet értékelő jelentésben a sajtó annál szabadabb, minél kevesebb pontot kap egy ország. A szervezet kategorizálásában 30 pont felett a sajtó már csak részben minősül szabadnak, 60 pont felett pedig már nem szabad.

A 21 pontos kategóriában a 39-45. helyen álló országok szerepelnek, Magyarország mellett itt található Ausztria, Franciaország, Japán és Szlovénia is. A közép-európai térségben Magyarországnál jobb értékelést kapott Csehország (18 pont) és Szlovákia (20 pont). Lengyelország viszont Magyarország mögé szorult 22 ponttal. A balti államok mindegyike előbbre került Magyarországnál a rangsorban: Észtország 16, Litvánia 18, Lettország 19 pontot kapott.

A szabad sajtó határán

A Freedom House sajtószabadság-térképén az látható, hogy a nyugat- és közép-európai szabad sajtó "övezetének" határa Magyarország, illetve a tőle északra fekvő Szlovákia és Lengyelország, valamint a nyugatra fekvő Ausztria és Szlovénia. A Magyarországtól délre és keletre húzódó országok - köztük Horvátország, Bosznia, Szerbia, Románia és Ukrajna - a részben szabad kategória tagjai. Horvátország 37, Szerbia 39, Románia 42 pontot kapott.

A Freedom House jellemzése szerint az 1996-os magyar médiatörvényt sok bírálat érte, részben mivel nem mozdította elő a közszolgálati média szükséges átalakulását. Ehelyett megerősítette a beépült érdekeket, intézményesítette a politikai befolyást, egyebek mellett a felügyelő testületekbe történő politikai és civil kinevezésekkel.

Büntetés tudósításért

A szervezet hangsúlyozza: Magyarországon a sajtóbeli rágalmazás továbbra is bűncselekménynek minősül, és a magyar büntetőjog szerint az újságírók nemcsak saját szavaikért felelnek, hanem mások rágalomnak minősülő nyilatkozatainak közzétételéért is. Az államtitok-törvények szintén aggodalomra adtak okot a sajtószabadság érvényesülése terén.

A tanulmány megállapítja, hogy a magyar sajtót magáncégek uralják, a külföldi tőke részaránya magas mind az országos, mind a helyi sajtóban.

A szervezet értékelése szerint a magyar média sokszínűsége növekvőben van a nyomtatott és az elektronikus sajtó területén egyaránt. Az internet széles körben, a lakosság több mint 30 százaléka számára hozzáférhető.