Bence
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Lakást akartak, mindent aláírtak

2009.02.04. 00:28
A miskolci Avas lakótelepre beköltözött romák ügyéről egyelőre annyit tudni, hogy harminc esetben nyomoz a rendőrség magánokirat-hamisítás miatt, mivel egymást kizáró támogatásokat igényeltek a miskolci önkormányzatnál. A csalássorozat részletei egyelőre homályosak, de az biztosnak látszik, hogy ügyvédek és banki ügyintézők is sárosak lehetnek benne, és hogy a lakásvásárlásra állami támogatást folyósító bankok összesen akár milliárdon felüli hitelösszeget is bukhatnak.

A miskolci főkapitány kijelentései és a személye körüli, kurtán-furcsán befejeződött vizsgálat irányította a figyelmet a miskolci Avas lakótelepre betelepült romák lakásvásárlásaira, a panellakások adásvételének gyanús körülményeire, a Fészekrakó program állami támogatásait kihasználó csalássorozatra.

"Amennyire én tudom, körülbelül két éve kezdődött ez a csalássorozat. Nem egy bonyolult dolog ez, bár sok szálat kellett összehangolni hozzá" – nyilatkozta az Index kérdésére egy miskolci ingatlanforgalmazó cég vezetője, aki azt mondta, ismeri "az üzlet metodikáját", de "nem akartam törvénytelen dologba belevágni, ezért elzárkóztam ettől a lehetőségtől".

A történet azzal kezdődött, hogy voltak olyan, "rettentő körülmények között élő" családok részben a miskolci peremkerületekben, részben a megyei legszegényebb területein lévő községekben, amelyek mindenképpen lakást akartak vásárolni. "Felhajtók járták a szegénynegyedeket, nemcsak itt, Miskolcon, hanem Ózdon is, a falvakban is, akik azt ígérték, hogy ezek az emberek lakáshoz jutnak, és akár még egy kis pénzük is lehet" – mondta egy másik ingatlaniroda munkatársa.

A lakásvásárláshoz alapesetben kell olyan jövedelem, amely alapján a bank feltételezi, hogy a hiteligénylő képes lesz törleszteni, kell megfelelő önerő, és kell egy olyan ingatlan, ami megfelelő fedezetet jelent. "Akik lakást akartak venni, azoknak semmijük nem volt, ami lakásvásárláshoz kellett, de bármire képesek voltak, hogy lakásokhoz jussanak pénz nélkül" – mondták az ingatlanos szakemberek.

A bankok adtak kölcsönt fűnek-fának

A felhajtók pedig gondoskodtak mindenről. Egyfelől szereztek nekik jövedelemigazolásokat, "mivel ezeknek az embereknek jellemzően nem volt semmilyen bérjövedelmük, hiszen munkájuk sem, a szakmában mindenki tudja, hogy ezek hamisított okiratok voltak". Aztán találni kellett olyan kétségbeesett, a lakásuktól évek óta megszabadulni akaró eladókat, akik vállalták, hogy az üzlet sikere érdekében a szerződésre a valódinál magasabb árat írnak.

Ha volt vevő, és volt eladó, akkor elő kellett teremteni a vevőnek az önrészt. Erre volt jó a Fészekrakó program: az államilag támogatott konstrukcióban elegendő volt 10 százaléknyi önerőt felmutatni, ráadásul a gyerekek után igényelt szocpol-támogatás is saját erőnek minősült. "Bemondtak öt-hat gyereket, senki nem nézte, hogy ki neveli őket, a szám megvolt, a hitel jöhetett" – mondja az egyik ingatlanos szakember.

Ha ez mégsem volt meg, vagy nem volt elég az így adható önrész, akkor az adásvételi szerződésben rögzítették, hogy az adásvétel időpontjában az önrészt készpénzben kifizették, ezt a készpénzátadást a szerződést megkötő ügyvéd le is igazolta. Ezzel egyidejűleg aláírattak a vevővel olyan papírokat, amelyben vállalta, hogy a megkapott hitelből – aminek összege meghaladta a lakás valós vételárát – különböző jogcímeken pénzt fizet a felhajtónak, "de jellemzően az ügyvédek is a szokásosnál magasabb tarifákkal dolgoztak, és a banki ügyintézőnek is csurrant-cseppent valami, ráadásul neki a teljesített szerződésmennyiségnek köszönhetően a banktól kapott jövedelme is magasabb lesz".

Az ügymenetet ismerő ingatlanos szakemberek szerint ezek a közreműködők, "komoly pénzekhez, fejenként több százezer forinthoz jutottak egy-egy szerződéskötésnél". A vevők belementek a dologba, "ezek a szerencsétlenek, mivel pénzük nem volt, de lakást akartak, minden papírt aláírtak". A helyiek szerint több pénzintézetben is működhetett ez a gyakorlat, legalábbis nincs arról információjuk, hogy egyetlen banknál kötötték volna az összes ilyen szerződést.

"Benne volt ez a rendszerben, a bankok adtak kölcsönt fűnek-fának, a lényeg az volt, hogy minden hónapban hozzák a megfelelő szerződésszámot" – mondja az egyik szakértő. Az Avason több ezer panellakás van, nem csoda, hogy a városban beszélnek 100-110 törvénytelen üzletről, és több száz darabról is. "Jöttek Ózdról, Debrecenből, Miskolc más helyeiről, szóval nem lennék meglepve, ha ez egy szervezett dolog lett volna, szerintem volt ebben valaki, aki összefogta" – vélekedik az egyik üzletember, akit megkerestek a felhajtók, hogy havi öt-hat biztos üzletet hoznának neki, de nem mert belevágni a szabálytalan ügyletbe.

Milliárdos nagyságrend

Az új tulajdonosok természetesen nem kezdték meg a hitelek törlesztését – és közös költséget sem fizettek, ami a társasháznak is súlyos terheket jelentett –, hiszen nem is lett volna miből. "De hát ezek az emberek nem gondolkodnak előre, folyamatosan azonnal megoldandó lakásproblémáik vannak, ahogy nő a család" – mondta az egyik szakértő, megjegyezve: bár a csalássorozatban főleg roma vásárlók voltak, akadtak nem roma családok is, akik így jutottak lakáshoz.

A bankok most arra készülhetnek, hogy százmilliós, ha nem milliárdos nagyságrendű hitelük fog úgy bedőlni, hogy azt már sosem szerzik vissza. Nagyon nagy szórás van az árak között, egymástól nem túl távol lévő lépcsőházakban lévő lakások árai akár 40 százalékkal is eltérhetnek egymástól – mondják, amikor pontosabb számokat szeretnénk megtudni. Becsléseik szerint főleg 5-7 millió forintos piaci árú lakások cseréltek gazdát jellemzően 1,5-2 millió forinttal drágábban lepapírozott árakon; az avasi lakáshirdetések árait nézve ez reálisnak tűnik, bár vannak 3,5-4 millió forintért meghirdetett ingatlanok is. "Ha azt mondjuk, hogy száz ilyen csalásos lakás van, akkor az 500-700 millió forintnyi kezelhetetlen ingatlanvagyon, ha több száz, akkor már egymilliárd fölötti bukóban is lehetnek a bankok".

Akik az ingatlanosok szerint ugyanis az árveréseken legjobb esetben is csak a szerződésben szereplő – akkori piacinál magasabb – ár felét-harmadát kaphatják meg, ha egyáltalán lesznek árverések. A szocpol miatt ugyanis az állam öt évre jelzálogot jegyeztetett be az ingatlanra.

Az általunk megszólaltatott szakemberek szerint a bankok ugyan megpróbálnak előbb valamilyen állami garanciaalapot létrehozni, hogy "ne nekik kelljen lenyelniük a békát, hanem az adófizetőknek", de kétségesnek tartják, hogy ez sikerülni fog-e. Ha nem – az állam persze akkor is bukik, hiszen a kamattámogatásra már kifizetett pénzeket aligha kapja vissza –, akkor "valószínűleg eladják a bankok a bedőlt követeléseket, aki megveszik, szenvedjenek azok a nem fizetőkkel".

Egyelőre csak magánokirat-hamisítási ügy van

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság egyelőre nem nyilatkozik az ügyről, Egyedné Novodonszki Éva helyettes szóvivő az Index érdeklődésére annyit mondott, hogy "a megyei főkapitányság vizsgálja a bűncselekmény körülményeit", részletesebb tájékoztatás későbbre várható.

Martossy György, a nyomozást elrendelő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészég szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy 2008 novemberében a Miskolci Városi Ügyészség törvényességi vizsgálatot tartott az önkormányzatnál, ellenőrizendő, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők jogszerűen igényelték-e és kapják-e a rászorultsági támogatást. A vizsgálat során azt találták, hogy harminc esetben olyanok vettek lakást és igényeltek többmilliós (használt lakásnál 12 millió forintos, újnál pedig akár 15 millió forintos) állami kölcsönt a Fészekrakó program keretében, akik rendszeres szociális segélyben is részesültek.

A kölcsön igényléséhez többek között rendszeres munkajövedelemről szóló igazolás szükséges, szociális segélyt pedig csak az kaphat, akinek nincs munkája, ezért az ügyészség magánokirat-hamisítás miatt rendelt el nyomozást december végén, január elején mivel azt lehetett feltételezni, hogy a vizsgálaton fennakadt emberek más iratokat nyújtottak be a szociális támogatás igénylésekor és mást a lakásvásárláskor.

A rendőrségi eljárásban feltárt új adatok függvényében lehet majd csalás gyanújával nyomozni, hogy kiderüljön, az önkormányzatnál, az állami kölcsönt folyósító bankoknál, a szerződéseket ellenjegyző ügyvédeknél kell-e a felelősöket keresni. Egyelőre azonban nem konkrét személyek ellen folyik a nyomozás, jelenleg csak magánokirat-hamisítási ügy van, százmillió forintos nagyságrendű kárral, a harminc esetből huszonhatot a Miskolci Rendőrkapitányság, négyet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgál, tette hozzá Martossy György.

Sok a kérdés

Természetesen több részletkérdés is felvetődik az ügyben. A bankok részéről kérdéses, hogy megtettek-e minden jogszabályban előírt lépést a kölcsönigénylés elbírálásakor a kérelemben feltüntetett adatok, így például az állítólagos munkáltató leellenőrzésére. Az ügyben érintett ügyvédek hasonlóképp el kell számoljanak azzal, hogy az adásvételi, kölcsönigénylési papírok ellenjegyzésekor meggyőződtek-e a bennük szereplő adatok valódiságáról.

Adódnak persze álnaív kérdések, hiszen a Fészekrakó-kölcsön igénylésekor munkáltatóhoz megadott telefon mellett bárki ülhetett és igazolhatta a számot hívó bankos ügyintézőnek, hogy "igen, valóban nálunk dolgozik". Az is joggal feltételezhető, hogy értékbecslők, ügyvédek, banki ügyintézők is benne lehettek a buliban, minthogy elképzelhető, hogy mindez szervezetten, pár ember irányítása alatt történt, és az is valószínű, hogy nem csak harminc esetről van szó, a nyomozás haladtával, egyre több egyedi eset derülhet ki. De mindez a büntetőeljárás egy jóval későbbi szakaszában igazolódhat csak.

Ha jogerősen elítélik a csalókat, a jogosulatlanul felvett összeget vissza kell fizetni, és kétmillió forintig három, kétmillió fölött pedig öt év börtönre is számíthatnak a bűnösök.