Für Lajos nem kért a kitüntetésből

Nem fogadta el és nem vette át a Debreceni Egyetem (DE) kitüntetését Für Lajos, az 1956-os debreceni forradalmi bizottmány egykori titkára, az Antall-kormány volt honvédelmi minisztere szerdán a Déri Múzeumban rendezett emlékülésen.

Az egyetem nem rehabilitálta kitüntetettjét

A résztvevők a debreceni forradalomról című emlékülésen Abády-Nagy Zoltán professzor bejelentette: az egyetem rektora és szenátusa az intézmény legmagasabb kitüntetését, a Pro Universitate díjat adományozta Für Lajosnak.

Felidézte, hogy Für Lajos az akkori Kossuth Lajos Tudományegyetem tanársegédeként vett részt az 1956-os forradalom debreceni eseményeiben. Közreműködött a debreceni követelések megfogalmazásában, ő volt a városi forradalmi bizottmány titkára és ő nyújtotta át a debreceniek követeléseit az akkori kormánynak.

Für Lajost később a forradalomban vállalt szerepéért elbocsátották az egyetemről, s ezzel derékba tört kutatói pályája. Abády-Nagy Zoltán hozzátette: az egyetem azóta sem rehabilitálta Für Lajost, aki 1984-ben szeretett volna visszatérni az egyetem történelmi intézetébe, de ezt, mivel még mindig ellenforradalmárnak bélyegezték nem tették lehetővé.

Fejet hajtanak Für előtt

Abády-Nagy Zoltán azt mondta: a kitüntetéssel az intézmény 28.600 hallgatója és 7.500 dolgozója nevében hajtanak fejet Für Lajos érdemei előtt, a kitüntetést nem vonják vissza, de tudomásul veszik Für Lajos döntését. Az emlékülésen Halász János Debrecen alpolgármestere emlékérmet adott át a forradalom 45 egykori debreceni szereplőinek, köztük Für Lajosnak, aki ezt a kitüntetést átvette. Posztumusz emléklapot 18 egykori forradalmár hozzátartozója vehetett át.

Egy másik emlékérmet átvett

Az egykori Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) baráti kör Kossuth Lajos-emlékérmet adományozott Für Lajosnak, az egykori tanársegédnek, aki ezt az érmet is átvette szerdán Debrecenben. Az emlékülésen mások mellett Székelyhidi Ágoston, az 56-os debreceni forradalmi bizottmány tagja és Für Lajos, a bizottmány titkára tartotta meg visszaemlékezését.

Fegyelmi tárgyalás nélkül

Az emlékülést megelőzően az 1956-os forradalom debreceni dokumentumaiból, illetve a forradalomról megjelent helyi publikációkból nyitottak meg kiállítást a Déri Múzeumban. A debreceni egyetemről fegyelmi tárgyalás nélkül kirúgtak, s ez a döntés még mindig érvényben van. Az egyetemnek tizenhét év nem volt elég, hogy törölje ezt a határozatot - indokolta az MTI-nek Für Lajos a döntését, hogy miért nem vette át a kitüntetést.

Für Lajos emlékeztetett arra is, hogy 1984-ben Irinyi Károly történész professzor hívta vissza egyetemi tanárnak. A professzor egy éven keresztül mindent megtett azért, hogy elrendezze ezt az ügyet, és megszerezte az akkori pártközpont beleegyezését is - idézte fel.

A párttitkár közbeszólt

A debreceni egyetemre történő visszahelyezésemet azonban Menyhárt Lajos, az intézmény akkori párttitkára megakadályozta, mondván, "Für Lajost nem lehet kinevezni, mert 1956-ban ellenforradalmár volt" - tette hozzá. Für Lajos mindennek ismeretében úgy fogalmazott, hogy joggal hozhatta meg döntését a kitüntetés visszautasításáról. Ugyanakkor "tisztelem és becsülöm mindazokat, akik a kitüntetésről a mostani döntést meghozták" - tette hozzá az egykori honvédelmi miniszter.

A debreceni emlékülésen Székelyhidi Ágoston - aki az Antall-kormány időszakában az MDF országos választmányi elnöke volt - arról beszélt, hogy "56-ra emlékezni kell, és ,56-ot folytatni kell (...) az önrendelkezés és az európaiság megvalósítása érdekében" - tette hozzá.

Szerinte ugyanis 1956-ban a szovjet birodalom ellen, most pedig a globalizáció ellen kell önrendelkezésünket biztosítani. Für Lajos ehhez kapcsolódva úgy fogalmazott: számára 1956 legfontosabb üzenete, hogy "el kell érni minden lehetséges módon a nemzet önérzetének és az egyetemes magyarság tudatának visszaállítását". "Ezt a gazember-garnitúrát el kell takarítani, ha folytatni akarja ez a nemzet, amit ,56-ban már oly nagyszerűen megcselekedett" - mondta Für Lajos Debrecenben.