További Belföld cikkek
- Világdöntőben képviselhetik Magyarországot az ELTE programozói
- „Ide figyelj, te NER-es kóborlovag″ - Jakab Péter kiakadt Magyar Péterre
- Tudományos kutatás: Magyarországon nem megfelelően használták a favipiravirt a koronavírus gyógyításában
- A kommunistákról és Magyar Péterről is parázs vita alakult ki Puzsér Róbert és Huth Gergely között
- Hétvégén ismét megbénul a közlekedés Budapesten
A változások hibahatáron belül mozognak
Az utóbbi hónapok változásai a teljes lakosságot reprezentáló mintánál a 3,2 százalékos hibahatáron belül maradnak, így a mozgásból még semmiféle messzemenő következtetést nem lehet levonni - vélekedett az Indexnek Wintermantel István, a Gallup Intézet munkatársa. Az MSZP erősödésénél pedig Wintermantel szerint akkor lehetne tendenciáról beszélni, ha az akár egyszázalékos növekedés júliusban is folytatódik.
forrás: Gallup |
Hasonló véleményen van Závecz Tibor, a Szonda Ipsos munkatársa is, aki szerint legalább három-négy hónapon keresztül tapasztalható egyirányú mozgás, vagy a hibahatáron túli háromszázalékos változás kell ahhoz, hogy az már jelzésértékű változás legyen. Závecz tapasztalatai szerint egyébként a botrányok negatív hatása gyorsan kimutatható a számokon, míg a jó intézkedések, pozitív események hatása csak hosszabb távon érvényesül.
A TNS Modus szerint a Fidesz gyengülése jelentős
A fentiekkel ellentétben jelentős változásról számol be a TNS Modus munkatársa, Kabai Imre, aki az Indexnek úgy nyilatkozott: számottevőnek tekinthető, hogy a Fidesz tábora a biztos szavazó, pártot választók körében az utóbbi négy hétben hét százalékot romlott. Kabai szerint egyébként a TNS módszere pontosabb, mint a többi közvélemény-kutató cégé, hiszen azzal, hogy mindennap mérnek, és így összesítik hetente egy hónap görgetett adatait, kiszűrik az apróbb ingadozásokat.
Az Indexnek nyilatkozó szakemberek szerint nem nevezhető nagynak az ingadozók, bizonytalanok körülbelül negyvenszázalékos tábora. A Szonda Ipsos munkatársa szerint ebből a csoportból a jövő évi választásokig legfeljebb tíz százalékot lehet majd aktivizálni, ők azonban várhatóan a két nagyobbik párt egyikét választják majd. Závecz Tibor szerint azok, akik egy-egy botrány hatására elpártolnak az egyik politikai csoporttól, általában nem a másik oldalt választják, hanem a bizonytalanok táborát gyarapítják. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy mára már a Fidesz szavazótábora is az MSZP-éhez hasonlóan eltökélt abban, hogy biztosan elmegy választani.
Nem változik a kétpárti dominancia?
Az utóbbi hónapok felmérései azt mutatják, a négy kis parlamenti pártnak nincs beleszólása a két nagy között dúló állóháborúba. Az Index által megkérdezett szakemberek egy része, így Wintermantel és Závecz is azon a véleményen van, hogy a két párti dominancia a választásokig aligha változik. A Szonda Ipsos munkatársa szerint a kis pártok erősödése csupán tömegkommunikációs áttörés lévén volna lehetséges, ez azonban egyik nagynak sem állna érdekében. Wintermantel még arra is felhívja a figyelmet, hogy a kis pártoknak nincs feltétlenül szükségük ötszázalékos népszerűségre a Parlamentbe jutáshoz, elég csupán, hogy választási megállapodást kössenek az egyik naggyal, amelyre a Fidesz környékén vannak is kísérletek.
A kisebb pártok is kiemelkedhetnek
Némileg optimistább a TNS Modus munkatársa, aki szerint a választásokig hátralevő szűk egy esztendőben egy-két kis pártnak még van esélye a kiemelkedésre, a kétpártrendszer ugyanis semmiképpen nem tükrözi a szavazók meggyőződésének sokszínűségét. Kabai szerint bíztató például az MDF felívelése, amely a biztos szavazó, pártot választók körében az utolsó egy hónapban három százalékot javítva jelenleg hat százalékon áll. Kuncze Gábor elnökké választásával a szakember szerint van esély az SZDSZ megerősödésére is, amelytől az elemzések alapján Demszky kétfrontos politikája távolította el a szavazókat.