Gallup: Gyurcsány nem túl szimpatikus

A magyar választókorú felnőtt lakosság mindössze 24 százaléka fogadta pozitívan, hogy Gyurcsány Ferenc váltja a miniszterelnöki bársonyszékben Medgyessy Pétert - derül ki a Magyar Gallup Intézet szeptember első hetében készült felméréséből. Az MSZP szimpatizánsai körében a válaszadók közel kétharmada (60 százalék) nyilatkozott úgy: "nem örül" a cserének. Ugyanez az arány a FIDESZ szavazók esetében 48 százalék.

A közvélemény-kutató cég szerint a miniszterelnök-csere alacsony lakossági elfogadottsága elsősorban abban keresendő, hogy a megkérdezettek leginkább az SZDSZ és az MSZP, illetve Medgyessy Péter közötti hatalmi harc eredményének tartják a történteket, és nem a lemondott kormányfő alkalmatlanságában keresik az okokat.

A kutatásban résztvevők mindössze ötöde vélekedett úgy, hogy Medgyessynek azért kellett mennie, mert "nem tudott úrrá lenni a gazdasági és költségvetési problémákon", 53 százalékuk szerint viszont azért, mert megromlott a viszonya az SZDSZ-szel, illetve az MSZP-vel.

Jelenleg a baloldali választók 62 százaléka, a fenntartások ellenére, tudomásul veszi a cserét, és rátermett, alkalmas miniszterelnök-jelöltnek tartja Gyurcsányt. Ugyanez az érték a Fidesz szavazók esetében 39 százalék, a teljes lakosság esetében pedig 48 százalék. A jelölt iránti szimpátia azonban a fenti értékeknél - mindhárom csoport esetében - alacsonyabb, hiszen a baloldali választók alig fele (45 százalék), a Fidesz szimpatizánsok ötöde (20 százalék), míg a teljes felnőtt népesség 30 százaléka tartja egyben "szimpatikus jelöltnek" is Gyurcsányt.

Módszertan 2004. szeptember 4. es 8. között 825 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg telefonon, az ország 147 településén. A mintavétel a többlépcsős, rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt. A minta összetétele a nemek aránya, az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket, amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak, úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk. Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb, mint +/- 3,2%.