Hatvankét milliárdos kompromisszum

A helyhatóságok elfogadják, hogy jussukat ne készpénzben, hanem részben kötvények formájában kapják - nyilatkozta az Indexnek Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Ez annak ellenére így van, hogy a szervezet a kezdetektől a teljes körű, egy összegben történő, készpénzes kártalanítás mellett állt ki. Hogy mi az új sütetű rugalmasság oka? ,,Úgy látom, hogy az önkormányzatok pénzügyileg ki vannak vérezve és emiatt nem fogják visszautasítani a kormány ajánlatát" - világította meg a főtitkár. A települések azt mondják: ,,ne támadjuk annyira a törvényt, hogy megakadályozzuk annak megszületését, mert ez kétoldalú játék és jó lenne, ha legalább a kormány által megajánlott 62 milliárd forintot kapjuk kézhez" - tett hozzá Zongor.

Tíz éve várnak a pénzükre

Fektetik a gázvezetéket

A településeknek amiatt jár jelentős összeg, mert annak ellenére, hogy az 1990-ben elfogadott önkormányzati törvény nekik ítélte a belterületi gázvezetékeke és közműveket, azt ténylegesen sohasem kapták meg, csakúgy, mint a gázszolgáltatók részvényeiből egy 1993-as jogszabály alapján nekik járó részt. A Horn-kormány úgy kívánta rendezni a kérdést, hogy 1995-ben egy törvénymódosítással az állami tulajdonú gázszolgáltatói részvények 40, az áramszolgáltatói papírok 25 százalékát a helyhatóságoknak adta volna. A települések tiltakoztak a rendelkezés ellen, az Alkotmánybíróság pedig később megsemmisítette azt.

Hatszáz önkormányzatot érint a döntés

December közepén szavaz az országgyűlés a gázközmű-vagyonnal kapcsolatos igények rendezését célzó, Dávid Ibolya (MDF) igazságügy miniszter által beterjesztett törvényjavaslatról. A döntés mintegy hatszáz önkormányzatot és 62 milliárd forint kiosztását befolyásolja. Az összeget két független szakértő állapította meg. Egy függőben lévő módosító javaslat azonban 20 milliárddal tovább duzzaszthatja azt.

Akik kimaradtak

Zongor Gábor a TÖOSZ sikerének tartja, hogy több elképzelésüket várhatóan el tudják fogadtatni a kormánytöbbséggel. Ebben nyilván szerepet játszik, hogy az összes párt színeiben számos polgármester-képviselő van a Parlamentben. Az egyik, TÖOSZ sugallt módosítás szerint azok a települések is kapnának kompenzációt, amelyek 1993 és 1995 között építették ki a gázhálózatot, majd azt üzemeltetésre átadták az érintett szolgáltatónak. Ez becslések szerint körülbelül 20 milliárd forintba kerülne az államnak.

Az eredeti, Dávid Ibolya-féle törvényszöveg szerint ezek a helyhatóságok kimaradtak a juttatásban részesülő hatszáz település listájáról. Bár a privatizációra nem kötelezte őket törvény, de annak érdekében, hogy egyáltalán működhessenek az említett beruházások át kellett adniuk a kiépített közműveket.

MDF-es mentőöv

Gáz van

Többek között ezen önkormányzatok igényeinek kielégítésére nyílik mód, ha az országgyűlés elfogadja a Szászfalvi László MDF-es képviselő által benyújtott módosító indítványt. Szászfalvi módosítója arra is kitér, hogy a települések a törvény hatályba lépésétől számított 90 napon belül bírósághoz fordulhassanak, ha nem elégedettek a törvényjavaslat mellékletében meghatározott összeggel, vagy egyáltalán nem szerepelnek a mellékletben. A Dávid Ibolya nevével fémjelzett eredeti, ,,kemény" törvényjavaslat erre ugyanis nem ad lehetőséget. Zongor Gábor a jogorvoslat lehetőségének törvénybe emelését nagy fegyverténynek tartja. Szintén a TÖOSZ sugallatára került a módosító indítványok közé, hogy a törvény melléklete pontosan közölje, milyen képlet alapján számolták ki az egyes települések jussát - tudtuk meg.

Az Index értesülése szerint Szászfalvi László mellett Tóth Imre sarkadi polgármester és kisgazda honatya nyújtott be olyan indítványokat, melyek mögött valójában a TÖOSZ áll.

December közepén döntenek

Amennyiben az Országgyűlés igent mond a javaslatra, harminc napon belül, Szászfalvi szerint legkésőbb január közepéig az ÁPV Rt.-nek készpénzben át kell utalnia az első részleteket. Ez településenként tíz millió forint, illetve a maradék összeg húsz százaléka. A fennmaradó részt szabadon átruházható államkötvényekben fizetik ki, amelyekre az állam, piaci árfolyamon, nyilvános aukción évi két alkalommal visszavásárlási kötelezettséget vállal. Évente azonban csupán 10 milliárd forint értékben.

A gázközművagyon rendezésével az MDF-es Szászfalvi szerint egyébként kiváló alkalom nyílik arra, hogy az amúgy rossz anyagi helyzetű önkormányzatok, az uniós csatlakozásig feltétlenül végrehajtandó egyéb közműberuházások, például csatornázások önrészét finanszírozzák.