Gergényi vitatkozik és elfogultsággal vádol

2006.11.28. 11:18
Nem fogadja el a tévéostromot vizsgáló bizottság jelentését Gergényi Péter. Ez derül ki a kedden az Országos Rendőr-főkapitányság honlapján nyilvánosságra hozott válaszából, amiről hétfőn az ORFK még azt állította, hogy soha nem lesz publikus.

A tévéostromot vizsgáló bizottság szerint "a rendőri tevékenység kudarcot vallott. Mindezek alapján a vizsgálóbizottság fenti - és legfájóbb megállapítását - a legnagyobb tisztelettel visszautasítjuk, azon rendőri állomány és rendőri vezetők nevében, akik a kialakult helyzet törvényes és szakmailag biztonságos megoldásában testi épségüket nem kímélve, akár életveszélynek kitéve magukat teljesítették azt, amire hivatásos szolgálati viszonyuk kezdetén felesküdtek" - áll Gergényi Péter budapesti rendőrkapitánynak kedden, az ORFK honlapján nyilvánosságra hozott válaszában.


A budapesti főkapitány a vizsgálóbizottság huszonkilenc pontban összefoglalt jelentéséből háromhoz nem fűz visszautasító megjegyzést, igaz, azokról úgy véli, hogy nem tartoznak a BRFK hatáskörébe. Az utolsó pontban megköszöni a bizottságnak a Szabadság téri rendőrök tevékenységét minősítő pozitív véleményét.

Gergényi kiofogása

Gergényi hiányolja, hogy a bizottság még csak "említést sem tesz a rendőri művelet sikeres befejezéséről", az "eszkalálódott eseménysorozat törvényes megoldásáról".

Az ENSZ is aggódik
"A bizottságot különös aggodalommal töltik el a 2006 szeptemberében és októberében Budapesten lezajlott tüntetések során történt rendőri fellépésre - aránytalan kényszerítő eszköz használatra és bántalmazásokra - vonatkozó híradások" - áll az ENSZ emberi jogi főbiztosságának égisze alatt működő kínzás elleni bizottság (Committee against Torture - CAT) Magyarországról kiadott legfrissebb jelentésében.
A testületnek a Magyar Helsinki Bizottság által idézett megállapítása szerint a magyar államnak fokozottabban kell ügyelnie az emberi jogok érvényesítésére, biztosítva a jogellenes intézkedésekkel szembeni zéró tolerancia elvének betartását a rendőrségi hierarchia minden szintjén és a büntetés-végrehajtásban is. A kínzás elleni bizottság ajánlása szerint lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a rendvédelmi szervek csak a szükséges esetekben és mértékben alkalmazzanak erőszakot: ennek érdekében pontos definíciókra és szabályokra van szükség, amelyek betartását is következetesen ellenőrizni kell.

Az ORFK jelentése hiányolja a gránátkilövő puska, illetve gumilövedék hiányát. Gergényi a bírálatot azzal utasítja vissza, hogy "a Rendőrség által soha nem tapasztalt háborús helyzet, amely úgy alakult ki, hogy előre arról senki nem tudott, nem is tudhatott gránátkilövő puskával vagy gumilövedékkel felkészülni". A budapesti rendőrkapitány szerint "az események utólagos ismeretében egyértelmű, jóstehetség kellett volna ahhoz, hogy előre felmérjük a majdanszükséges személyi és tárgyi feltételeket".

A fővárosi rendőrkapitány nem ért egyet azzal, hogy bejelentés nélkül megtartott rendezvény lett volna a Kossuth téri demonstráció. "A 2006. szeptember 17-én megtartott demonstráció a választási kampány időszakára esik - írja Gergényi, aki szerint a gyülekezési törvény hatálya nem terjed ki az ilyen gyűlésekre. - A demonstráción elhangzott beszédek egyértelműen politikai jellegű utalásokat tartalmaztak, többek között a kormány leváltását követelték, politikai célú követeléseket fogalmaztak meg, amelyek egyértelműen a közelgő önkormányzati választások eredményének alakítását célozták."

Elfogultságra hivatkozik

Jelentése végén Gergényi "a legnagyobb tisztelettel elfogultságot jelent be a vizsgálóbizottság elnöke, dr. Ignácz István r. dandártábornok, Pest Megyei Rendőrfőkapitány vonatkozásában". "Szerény véleményem szerint nem várható el objektív és elfogulatlan véleményalkotás olyan főkapitánytól, aki az elmúlt évek során - nem titkoltan - a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetői beosztására pályázik, hiszen minden eddigi budapesti főkapitányi váltáskor megjelent a médiában, mint esélyes jelölt."

A budapesti rendőrfőkapitány szerint a jelentésből egyértelműen kiderül, hogy az egy "előre felállított hipotézis beigazolását célozza anélkül, hogy a kívánt végkövetkeztetéshez az események, a tett intézkedések szakmailag megindokolt és levezetett ok-okozati összefüggéssel jutott volna el. Ráadásul ezt úgy tette, hogy nem tiszta szakmai érveket, hanem általános sztereotípiákat, „lózungokat” sorakoztat fel, ezzel bizonyítva szubjektivizmusát".

Lemaradtak volna

Gergényi utal azokra a megállapításokra is, amelyek szerint az MTV székházának ostromakor hiányzott a tervezés és az irányítás. "Az események kialakulásának spontaneitása, eddig nem soha nem tapasztalt brutalitása, s nem utolsó sorban a folyamatos és gyors változása nem az előzetes tervszerűséget, hanem az eseményekre történő azonnali reagálást tette szükségessé.

Figyelembe kellett volna venni, hogy egyszerre hét helyszínen történtek az események és ha elemeztünk és rendszabályokat dolgoztunk volna ki, enyhén szólva lemaradtunk volna a magukról az eseményekről. Ezért egyértelmű, hogy „a kiadott döntések legtöbbször ötletszerűek voltak” megállapítás nem felel meg a valóságnak, hiszen a döntéseknek a kialakult eseményekhez kellett alkalmazkodniuk, azokra kellett reagálniuk" - írta Gergényi Péter.

A bizottság visszaszólt

Gergényi reakciójának nyilvánosságra hozásával egy időben közzétették az ORFK viszontválaszait is. Ebben határozottan visszautasítják, hogy a vizsgálat előtt előzetesen véleményt alkottak volna, mint írják, nem állítottak fel hipotéziseket, hanem meghallgatások és a begyűjtott adatok alapján tettek megállapításokat.

A bizottság viszontválaszában azt írja, ha a betartották volna a tömegoszlatás alapkövetelményeit, "akkor szeptember 18-án 23.30 órától lett volna arra lehetőség, hogy 348 fő - nem sérült - rendőrrel, vízágyúval megerősítve tömegoszlatást hajtsanak végre a Szabadság téren. Ekkor a rendőri erő létszáma és alkalmazási feltételei lehetőséget biztosítottak volna arra, hogy a rendbontás megszüntetését a Szabadság téren megkezdjék."

A bizottság "elfogultságmentes, tárgyilagos működését alátámasztja, hogy tagjai több évtizedes vezetői, rendőri és speciális szakmai tapasztalattal rendelkeznek" - áll a testület viszontválaszában. Mint írják, Gergényi a bizottsági meghallgatásakor "minimális együttműködést tanúsított, részletekre - hogy mikor, mi történt - nem emlékezett, azt hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre bocsátott anyagokból minden pontosan megállapítható". A meghallgatásakor a bizottság tagjaival szemben elfogultsággal kapcsolatos kizárási indítványt nem jelentett be.

Nyilvánosságra kell hozni

Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára kedden reggel a Magyar Televízió Nap-kelte című adásában beszélt arról, hogy nyilvánosságra kell hozni Gergényi Péter budapesti rendőrkapitány válaszát a tévéostromról készült vizsgálóbizottsági jelentéshez.

Nem volt megfelelő az MTV-székház ostromának megfékezésére kidolgozott rendőri stratégia, állapítja meg a rendőrség által készített és múlt hét hétfőn nyilvánosságra hozott jelentés. Főként az irányítást bírálják, de az - a kisatírozott nevek miatt - nem derül ki, kik a felelősök.

A testület szerint "rendőrök hiányos felszereltsége, valamint az elmaradt és szakszerűtlen elöljárói intézkedések összességében járultak hozzá ahhoz", hogy a rendőrök kudarcot vallottak, és hogy több rendőr emiatt megsérült.

Megerősítették pozíciójában

Bene László országos főkapitány a jelentés után úgy nyilatkozott, hogy Budapest rendőrfőkapitánya követett el hibákat a Magyar Televízió elleni támadás éjszakáján, de ezek nem voltak súlyosak és nem adnak okot arra, hogy Gergényi Pétert menesszék.

Gergényi Pétert még a jelentés elkészülte előtt a legmagasabb politikai szinten erősítették meg pozíciójában: az igazságügyi és rendészeti miniszter Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kifejezett kérésére nem fogadta el a főkapitány nyugdíjazási kérelmét, Demszky Gábor főpolgármestertől pedig Pro Urbe Díjat kapott.


Hétfőn még másképp volt

Az országos rendőrkapitány hétfőn még úgy döntött, hogy nem hozza nyilvánosságra a rendőri jelentést. Gergényi Péter 10 oldalas válasza Garamvölgyi László szerint annyira szakmai jellegű, hogy Bene László főkapitány megítélése szerint az "nem tartozik a közvéleményre". Az ORFK kommunikációs igazgatója hétfőn még arra a kérdésünkre, hogy a jelentés valaha megismerhető lesz, nemleges választ adott.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint az ORFK részéről nem megfelelő érv arra hivatkozva elzárni a nyilvánosság elől a BRFK-nak az MTV-székház ostromáról készített jelentésre adott válaszát, hogy az anyag "túl szakmai".

Felidézte: az Ignácz-jelentés nyilvánosságra hozatalakor az anyagból törölték az érintett rendőrtisztek neveit. Holott a közfeladatot ellátó személyeknek a feladatuk ellátásával összefüggő adatai nyilvánosak, ezért ezeket nem lett volna szabad kivenni a dokumentumból.

Ordító hibák, szánalmas önmentegetés és kétségbeesett egymásra mutogatás, a Fidesz szóvivője szerint ez olvasható ki az MTV ostromáról nyilvánosságra hozott dokumentumokból. Szijjártó Péter azt mondta, a rendőri és politikai vezetők menekülnek a felelősség felvetésétől. Mint mondta, a három dokumentumból - az MTV-székház ostromáról készült bizottsági jelentésből, az arra adott Gergényi Péter-féle válaszból, illetve a bizottság viszontválaszából - nyilvánvalóan kiderül, hogy a történtekért a budapesti rendőrfőkapitány, az Országos Rendőr-főkapitányság akcióért felelős vezetője, valamint Petrétei József rendészeti miniszter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a felelős. Hozzátette: a kormányfő ugyanis maga vallotta be, hogy utasításokat adott a rendőröknek.