Gripen rossz, helikopter jó
Több mint 200 milliárd forintot kóstál Magyarország Gripen-flottája, ám Deák Péter szerint kérdéses, hogy mire lehet használni a tizennégy vadászrepülőt. A biztonságpolitikai elemző ugyanis a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy hazánknak légvédelmi feladati gyakorlatilag nincsenek, és nem valószínűsíthető olyan konfliktus sem a térségben, aminek megoldásához a magyar légierőt is be kellene vetni.
Persze azt a biztonságpolitikai szakértő sem vitatja, hogy légierőre szükség van, de szerinte e fegyvernemnek sokkal praktikusabb képviselői a helikopterek. Ezek ugyanis polgári katasztrófahelyzetben (árvíz stb.), és katonai akcióban (csapatszállítás, légi támogatás, területvédelem) egyaránt hadra foghatók.
Ráadásul, érvel a Népszabadságban a szakértő, a NATO már régóta kéri, hogy Magyarország helikopterekkel támogassa külföldi katonai misszióit. Ezt hazánk meg is ígérte, csakhogy húsz orosz gépe közül már pár nem is repül. Nem véletlenül: a helikopterállomány felfrissítése elől pont a Gripen projekt szipkázta el a pénzt.
Ami a Gripenek körül zajló politikai huzavonát illeti, Deák nem tud arról, hogy bárki tisztességtelen eszközökkel befolyásolta volna a vadászgépek beszerzését. Emlékeztetőül: a koalíció szerint Orbán Viktor személyesen döntött e repülők mellet, az ellenzék meg azzal vádolja a Medgyessy-kormányt, hogy pénzt pocsékolva módosította a szerződést és kért a levegőben utántölthető gépeket.
Az, hogy a Medgyessy-kabinet a levegőben tankolható repülőket akart, a szakértő szerint egyébként indokolt volt, elvben. Konfliktus helyzetben ugyanis a Gripeneknek a levegőben kell maradniuk. Az más kérdés, hogy jutnak kerozinhoz, mivel a honvédségnek nincs üzemanyagszállító-repülője.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
