Egy szavazattal is választást lehet nyerni

Vasárnap, október 1-jén az ország közel 3200 településén választanak polgármestereket, önkormányzati és kisebbségi képviselőket. A helyekért huszonötezer jelölt verseng.

A választáson nincs részvételi küszöb, akár egyetlen érvényes szavazattal is mandátumhoz juthatnak a jelöltek az egyfordulós települési és kisebbségi választáson. Aki nem kap szavazatot, az nem lehet képviselő - a választási törvényben mindössze ez az egyetlen szabály állít érvényességi korlátot a részvétel szempontjából az önkormányzati és kisebbségi választásokra.

A választás érvényességét teljes független attól, hogy a győztes hány szavazattal nyer, mandátuma a település lélekszámától vagy nagyságától függetlenül legitim lesz.

Négyféle szavazás

A település típusától függően négyféle szavazás lesz, máskép választunk a fővárosban, a megyei jogú városokban, a tízezer lakosúnál kisebb és nagyobb városokban.

A budapesti választópolgárok négyféle szavazólapot kapnak, hiszen főpolgármestert, fővárosi közgyűlési képviselőt, kerületi polgármestert és kerületi önkormányzati képviselőt is választanak. A főpolgármesteri posztra öt, a 23 kerületi polgármesteri posztra 87 jelentkező van.

A huszonkét megyei jogú város polgárainak két szavazólapot kell kitölteniük, a polgármester- és a városi közgyűlési jelöltek közül választhatnak.

A tízezernél népesebb városokban három szavazólapot kapnak a választópolgárok, amiken a polgármesterre, a helyi képviselőtestület tagjaira és a megyei közgyűlési helyekért induló pártok és egyéb szervezetek listájára szavazhatnak.

A tízezresnél kisebb településeken is három szavazólapon kell ikszelni: a polgármesterjelöltekre, a megyei közgyűlési listára és a helyi képviselőre. Utóbbin a legnagyobb a hibázás lehetősége: nincsenek választókerületek, vagyis valamennyi jelölt nevét felsorolja a szavazólap. A szavazólap tetején szerepel, hogy legfeljebb hány jelölt neve mellé lehet ikszet tenni. Kevesebb jelöltre lehet szavazni, többre nem.

Sok roma, kevés szlovén

Az ötfős kisebbségi testületek ugyanakkor csak akkor alakulhatnak meg, ha a jelöltek közül öten legalább egy-egy szavazatot kapnak. Így például ha csak egy kisebbségi szavazó vesz részt a választáson, de mind az öt jelöltre érvényesen szavaz, már meg is alakulhat a testület.

A kisebbségi választáson összesen 16 223 jelölt indul, a legtöbbet - 10 335-öt - a cigány kisebbség állította, a német kisebbség 2448, a horvát 724, szlovák 721-et. A románnak 373, a ruszinnak 340, a lengyelnek 272, a szerbnek 223, a görögnek 216, a bolgárnak 207, az örménynek 195, az ukránnak 102, a szlovénnak 67 jelöltje van.

Az idei kisebbségi választásra szeptember 8-ig lehetett jelöltet állítani az illetékes választási bizottságnál. Jelöltet kizárólag kisebbségi szervezetek állíthatnak, azok közül is csak azok, amelyeket 2005. november 25. előtt bejegyzett a bíróság, és amelyek alapszabályukban deklarálták az adott kisebbség érdekeinek képviseletét. A jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy tenni akar az adott kisebbségért, és vállalja a cselekvő részvételt a közösségben, továbbá, hogy a kisebbségi közösség nyelvét, kultúráját, hagyományait ismeri-e (ennek ellenőrzésére nincs mód).

Kampánycsend

Szombaton 0 órától kampánycsend lép életbe a szavazókörök október 1-jei, este 7 órás bezárásáig. A választási eljárási törvény értelmében a szavazás előtti nap 0 órájától a szavazóhelyiségek bezárásáig tart a kampánycsend.

Péntek délután 16 óráig kérhet igazolást az, aki nem a lakóhelyén, hanem tartózkodási helyén kíván szavazni vasárnap.

Aki nem a lakóhelyén szeretne szavazni október 1-jén, igazolást kérhet a települési jegyzőtől. Igazolást - ellentétben az országgyűlési választásokkal - csak egyetlen helyre kérhet a választópolgár: oda, ahol a választás kitűzése, azaz július 11-e előtt már bejelentett tartózkodási helye volt.

Aki lakhelyétől távol kíván szavazni, erről igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján a szavazást megelőző pénteken 16 óráig kérhet. Igazolást legkésőbb szeptember 29-én lehet kiadni.