Az SZDSZ kritikáját kritizálja Gyurcsány

"A szakértői kormány részletek nélküli igénylésének tehát összesen két jelentését látom. Az első jelentés, hogy aki ezt igényli, beismeri, hogy nincs többsége. A második, hogy annyit tud összesen állítani, hogy a mostani kormány ne maradjon hivatalban, azt viszont nem tudja megmondani, milyen lenne az új kormány, amihez többséget lehet szervezni" - írja csütörtöki, friss blogbejegyzésében Gyurcsány Ferenc.

A bejegyzés felidézi, hogy Orbán Viktor a vesztésre álló 2006-os választás első fordulója után javasolt szakértői kormányt, majd 2006 őszén, amikor "a támadásra elég erősnek érezték magukat, de a kormányzásra, egy előrehozott választás megnyerésére nem". Most az SZDSZ elnöke javasol szakértői kormányt, de a liberális párt "nem kíván közvetlen felelősséget vállalni azért, amit kormányra kerüléskor tenne, ezért egy pár évre úgymond szakértői kormányt nevezne ki, pontosabban engedne maga elé, hogy az elvégezze a nehéz munkát" - írja Gyurcsány Ferenc.

A kormányfő szerint politikája tartalmát tekintve az SZDSZ fő ellenfele nem az MSZP, hanem az a Fidesz, amelyik minden reformtörekvést, minden egyensúlyjavító kezdeményezést élesen elutasított. "Mi is az a szakértői program, ami jó a Fidesznek és az SZDSZ-nek is?" - teszi fel a kérdést, majd hozzáteszi: "Nem állítom, hogy nincs ilyen, csak nem tudok róla, hogy lenne. Meg kellene ismernünk."

A kormányfő megismétli, hogy a nemrégiben Megegyezés címmel ismertetett javaslatainak tartalmáról kell elkezdeni tárgyalni. "Persze, ha valakinek van javaslata egy másik kormányra, azt is meg kell hallgatni. Ez a dolgunk, ettől nem kell megijedni. Aztán majd mindenki eldönti – a Magyar Szocialista Párt is –, hogyan viszonyul ezekhez a javaslatokhoz. A mi kiindulópontunk világos. Nekünk van egy programunk, amit a párt elnöksége támogat, ennek kereteit a Megegyezés tartalmazza. Felelősen meghallgatunk minden más javaslatot.

Szalonképes pártok egymás közt

A kormányzás csak az SZDSZ-szel együtt tud működni, ezért az MSZP "tabutémák" nélküli tárgyalásra készül a liberálisokkal, tájékoztatták vezető szocialista politikusok csütörtökön az MTI-t. Szocialisták politikusok szerint először a közös célokban kellene kiegyezni, és abban, hogy a választásokig hátralévő másfél év igazolhatná a koalíciós kormányzás eddigi lépéseit.

A célok meghatározása után a közösen vállalható tartalom lehetne a megegyezés tárgya, majd ezt követően a két párt jövőbeni együttműködésének formája. Az MSZP politikusai hozzátették: valódi tárgyalási alap a koalíció visszaállításának lehetősége, mégsem neveznék az egyeztetéseket koalíciós tárgyalásoknak.

Szerintük a lényeg, hogy új politikai keret kell az együttműködéshez. A szocialista tárgyalódelegációt pártelnökként vezeti majd Gyurcsány Ferenc, és nyitottan, "tabutémák" nélkül ül asztalhoz az SZDSZ-szel - tették hozzá az MSZP prominens politikusai.

Horn Gábor liberális ügyvivő csütörtökön az MTI-nek azt mondta, korábban már többször jelezték: ha egy szalonképes párt hívja meg SZDSZ-t, akkor arra a megbeszélésre elmennek. Hozzátette: a nyár elején ők is meghívtak minden pártelnököt, ezért semmi nem indokolja, hogy most udvariatlanok legyenek, már csak azért sem, mert értelmét látják a tárgyalásoknak. "Az más kérdés, milyen mandátumot kap a SZDSZ tárgyalódelegációja" - szögezte le.

Az SZDSZ ügyvivői testülete pénteki ülésén dönt arról, tárgyalóasztalhoz ülnek-e a szocialistákkal. A liberálisok emellett megtárgyalják az MDF-et vezető Dávid Ibolya felvetését, aki az ellenzéki pártok elnökeit hívta találkozóra.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke korábban azt mondta, akár le is mond a két párt megegyezésének érdekében. Az ország kormányozhatóságáért, stabilitásáért, a cselekvési program végrehajtásáért "semmilyen személyes árat nem tartok nagynak" - fogalmazott a szocialisták elnökségi ülése után.

Új miniszterelnök-jelölt személyéről az MSZP kongresszusának kell dönteni. A párt alapszabálya szerint soron kívüli kongresszust kell összehívni, ha arról országos pártszavazás vagy az MSZP választmánya döntött. A választmánynak kétharmados többséggel kell határoznia a kongresszus összehívásáról. Soron kívüli kongresszust akár rögtön össze lehet hívni, amennyi időn belül azt meg lehet szervezni. Akkor van szükség 90 napos előkészítésre, ha a soron kívüli kongresszust a párt minden szervezetére kiterjedő tisztújítás előzi meg.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!