Apró lépések a testi fenyítés megszüntetéséig

2004.08.13. 10:44
A gyermekvédelmi törvény módosítását készíti elő az egészségügyi tárca. A megváltozott törvény egyelőre nem tartalmazná a testi fenyítés teljes tilalmát, de kimondaná, hogy a gyereknek joga van bántalmazás nélkül felnőni. Egy felmérésből kiderül, a Békés megyei falvakban élő gyermekek 23 százalékát, a városiak 11 százalékát bántalmazzák rendszeresen. A törvénymódosítás által ígért szemléletváltás várat magára, mivel a magyar társadalomban mélyen meggyökerezett a verve nevelés "kultúrája". A fenyítés tilalmát célzó népi kezdeményezés 2003-ban kudarcba fulladt, mert nem írták alá elegen az aláírásgyűjtő íveket.
Módosítaná a gyermekvédelmi törvényt az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZCSM). Az indítvány alapján a törvény deklarálná, hogy a gyermeknek joga van bántalmazás nélkül felnőtté válni, és elkezdené felszámolni a kultúránkban mélyen kódolt és ártalmas fegyelmezési szokásokat, mondta az Indexnek Gönczöl Katalin, az igazságügyi tárca miniszteri biztosa, a Bűnmegelőzési Bizottság elnöke.

Bántalmazásnak nemcsak a testi fenyítés minősül, ebbe a kategóriába tartozik az érzelmi terror és a gyermek elhanyagolása is, mondta a szakember. A módosítás által a gyermekkel foglalkozó szakemberek számára - védőnők, gyerekorvosok, családsegítők, pedagógusok számára - kötelezővé tehetnék, hogy érvényt szerezzenek a gyermeki jogoknak. Ily módon a szaktárcák és a szakemberek együttműködésben, hatékonyan védhetnék a gyermekek jogait.

Gönczöl megjegyezte, ő maga nem vesz részt a jogalkotásban, majd az elkészült szöveget fogja véleményezni, mindenesetre javasolná, hogy a gyermekekkel foglalkozó szakembereket felelősségre lehessen vonni, ha elmulasztják a törvény által rájuk rótt gyerekvédelmi kötelességüket. Szerinte, ha az új szemlélet gyökeret verne a társadalomban, a nem is annyira távoli jövőben a fenyítés teljes tilalmát is bevezethetnék.

Harmincszor annyian adták aláírásukat az állatokért

2003-ban országos népi kezdeményezéssel aláírásgyűjtést indított a gyermekvédelmi törvény módosításáért a gyulai székhelyű Szövetség a Gyermekek Bántalmazása Ellen (SZGYBE) nevű szervezet, mondta a csoport vezetője, Dr. Kovács Ágnes. Az akciónak azonban nem lettek következményei, mivel az íveken csak tízezer aláírás gyűlt össze - a vele egy időben zajló, az állatvédelmi törvény megalkotását célzó aláírásgyűjtésen ugyanakkor háromszázezren léptek fel az állatokért. A kezdeményezés anyagait elküldték minden minisztériumnak, még az akkor államtitkárként tevékenykedő Göncz Kingának is.

Az akció előtt a szervezet munkatársai saját költségükön felmérést készítettek Békés megye egy-egy városában és községében, amelyből kiderült, hogy a faluban a gyermekek 23 százalékát fenyítik meg vagy hanyagolják el, míg a városban ugyanez ez arány 11 százalék lett. Ezek a számok nagyjából megfelelnek az 1998-ban, az Egyesült Államokban mért adatoknak. A felmérést óvónők, tanárok közreműködésével végezték; az ő tapasztalataik alapján álltak össze a statisztikák.

Kovács Ágnes szerint a szakemberek azért nem támogatták az akciót, mert a bántalmazók büntetőjogi felelősségre vonása sok pénzt emésztene fel, a civilek pedig azért nem, mert a legtöbben még mindig úgy vélik, néha nem árt egy pofon, ráadásul a mai felnőttek nagy része ebben a szellemben is nőtt fel.

Szemléletet terjeszteni

A szervezet által ajánlott törvénymódosítás sarkalatos pontjai közé tartozott egyrészt a gyermekek fenyítésének teljes tilalma, amelyet a világ tizenkét országában már bevezettek, másrészt hogy ne csak a fenyítés szerepeljen a gyermekek bántalmazásának kategóriái között, hanem az elhanyagolás és az érzelmi bántalmazás is. Fontos tétele volt a követeléseiknek, hogy a gyermekért felelős szakembereket (orvos, védőnő, tanár, rendőr) is vonják felelősségre, ha nem észlelik vagy nem tartják fontosnak a gyermek által elszenvedett bántalmazás árulkodó jeleit.

Kovács Ágnes elmondta, része volt követeléseiknek az a kitétel is, hogy a gyermekbántalmazási ügyeket gyorsított eljárásban tárgyalja a bíróság. "Ha az emberek azt látják, hogy az ilyen ügyeknek nincs, vagy csak évek múlva lesz következménye, akkor nem veszik komolyan az egészet. A gyorsított eljárással szemléletet terjeszthetnénk a társadalomban."

A módosítási indítvány legfontosabb eleme az új értékrend közvetítése, mondta Dr. Pehr Erika, az ESZCSM gyermekvédelmi főosztályának főosztályvezető-helyettese. Az már az országgyűlés felelőssége, hogy a fenyítés teljes tilalmát is bevezetik-e: a tavalyi évben sok olyan törvény született, ami a családon belüli erőszak felszámolását tűzte ki célul. "Fontos, hogy a testi fenyítés helyett a konfliktusmegoldás más alternatíváit mutassuk fel az embereknek" - mondta a szaktárca illetékese.

A jövő deviánsai

Kovács Ágnes szerint még ha most erős is a társadalmi ellenállás a gyermekek jogainak ilyen intenzív védelme ellen, ennek változnia kell, mert az idők változnak. Azok a szülők, akiket gyerekként vertek, nem látnak benne rosszat, ha néha megütik a gyerekeket; pedig a gyerekkorukban bántalmazottak közül kevesen lesznek egészséges felnőttek.

A kábítószer-függőség, a depresszió gyakran jelentkezik azoknál, akiket gyerekkorukban vertek vagy elhanyagoltak; sok bántalmazott gyermekből lesz bűnöző a későbbiekben. Az ilyen társadalmi problémák kezelése sokkal több pénzt emészt fel, mint amennyibe a gyermeki jogok hatékonyabb védelme kerülne.