Az összes hálapénz-fizetési eset több mint 80 százalékában úgy érezte a beteg, hogy a fizetés elmaradása veszélyezteti ellátását. A legszerényebb becslések szerint évi 30-40, a merészebbek szerint akár 100 milliárd forint kerül a "hálás" betegektől az egészségügyben dolgozó orvosok jól körülhatárolható hányadának zsebébe. A Magyar Orvosi Kamara szerint viszont éppen a hálapénz tartja működőképes állapotban az egészségügyet: egyre kevesebb az orvos, a nővér, a mentő, de paraszolvencia nélkül ennyien sem lennének.
Felmérések szerint a leggyakrabban sebészek, szülészek, a protézis-beültetéseket végzők, szívsebészek kapnak külön pénzt, továbbá a várólisták felett rendelkező orvosok.
Az egészségügyi tárca álláspontja szerint viszont társadalombiztosítási járandóságért az orvos által előre megszabott plusz "zsebtarifa" nem hála, hanem bűncselekmény. Az évi 650 milliárd forintos költségvetésű ágazatot pedig nem tarthatja össze a hálapénz.
A Gallup felmérése szerint a lakosság csaknem nyolcvan százaléka szerint gyakorlat a kórházi orvosoknak adott hálapénz, a többi egészségügyi dolgozó, a kórházi nővérek, a felnőtt háziorvosok, a gyermekorvosok esetében ez a megkérdezetteknek csak kétharmada szerint általános. A kutatóintézet munkatársai arra a következtésre jutottak, hogy a hálapénz-probléma legkevésbé a pusztán büntetőjogi kérdések közé sorolható. Erre utal az is, hogy a felmérésben résztvevők mindössze 28 százaléka gondolta a paraszolvenciát korrupciónak.