Nem perelhető a MIÉP alelnöke

Elutasította Székely Gábor, Budapest egykori alpolgármesterének ifj. Hegedűs Loránt ellen benyújtott keresetét a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB). Székely annak megállapítását kérte, hogy őt - a magyarországi zsidó közösség tagjaként - megsértette a MIÉP alelnöke tavalyi, a MIÉP egy kerületi lapjában megjelent cikkével.

Rekeszd ki őket... "_a galíciai jöttmentek hada ... nácikat is nem egyszer megszégyenítő fasiszta módszerekkel a Jordán partja mellől, hát jönnek megint a Duna partjára, hol internacionalistán, hol nemzetieskedve, hol kozmopolitán még egyet rúgni a magyarba ... Rekeszd ki őket! mert ha nem teszed meg, ők teszik meg veled!".

Pártlapban rekesztett ki

A XVI. kerületi Ébresztő című lapban Hegedűs tavaly megjelent Keresztyén Magyar Állam című írásában a zsidóság kirekesztése mellett érvelt. A felperes elsőrendű alperesként nevezte meg a MIÉP-et azzal, hogy a kifogásolt cikket a párt XVI. kerületi lapjában, a párt alelnöke írta és utóbb védelmébe vette a párt elnöke, Csurka István is.

A pénteken kihirdetett ítélet indoklása szerint a jelenlegi magyar joggyakorlatban nem elfogadott az, hogy egy közösséget ért támadás esetén a közösség egyik tagja a saját nevében kérjen jogvédelmet a bíróságtól. Ennek nincsenek meg a törvényi alapjai, a polgári törvénykönyv szerint mindenki konkrétan csak a saját személyéhez fűződő jogok védelmében fordulhat bírósághoz.

Eljárásjogi elutasítás

Büntetőügy Ifjabb Hegedűs Lorántnak az Ébresztőben megjelent és Székely Gábor keresetében kifogásolt írása miatt az ügyészség büntetőeljárást indított, és a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte. Majd amikor ennek az Országgyűlés helyt adott, az ügyészség közösség elleni izgatással gyanúsította meg ifjabb Hegedűs Lórántot. A gyanúsítás ellen ifjabb Hegedűs a Legfőbb Ügyészségen panaszt jelentett be, de azt februárban elutasították.

Az ítélet indoklása szerint nem tartozhat bírói mérlegelés körébe az, hogy mely társadalmi csoport tagja lehet jogosult egyéni jogérvényesítésre, példának okáért történelmi jogok, vagy akár különféle érdemek címén. Az egzakt határokat nem a bíróságnak, hanem a jogalkotásnak kell megvonnia - szögezte le szóbeli indoklásában a bíró.

A bíróság ugyanakkor nem vitatja, hogy ezen a területen szükség lehet jogalkotásra, ahogy ezt az Alkotmánybíróság is több határozatában jelezte, ám ilyen feladatokat a jogalkalmazó nem vállalhat magára - fejtette ki. Tartalmilag a bíróság nem vizsgálta a cikket, a keresetet eljárásjogi okból, a felperes kereshetőségi jogának hiányában utasította el.

Sólyom is dolgozott a kereseten

Hegedűs Loránt

A személyiségi jogi perekben eddig nem volt arra példa, hogy egy nagyobb csoporthoz tartozó személy közvetlenül érvényesíthette volna személyiségi jogait olyan esetben, amikor a kifogásolt kitételek az ő személyes megnevezése nélkül csak a csoportra vonatkoztak - jegyezte meg korábban a bíró.

A kereset - melynek kimunkálásában Sólyom László volt alkotmánybírósági elnök is részt vett a keresetet elkészítő ügyvédi iroda munkatársaként - hivatkozik a polgári törvénykönyv mellett az alkotmányra, több alkotmánybírósági határozatra és több nemzetközi egyezményre, melyeknek részese Magyarország is. A felperes jogi képviselője az elsőfokú ítélet kihirdetése után valószínűsítette, hogy fellebbezni fognak a próbapernek szánt ügyben, így várhatóan a Fővárosi Bíróságon folytatódik majd az eljárás.

Heves vita a tárgyaláson Heves vita jellemezte a pénteki tárgyalást, a vita egy pontján Székely ügyvédje tiltakozásul kivonult. Székelyt az alperes MIÉP jogi képviselője hosszasan faggatta arról, hogy mi köze egyáltalán a cikkhez. Székely ügyvédje kijelentette: nem hajlandó hallgatni, ahogy ügyfelét galíciai jöttmentként faggatják. Az alperes ügyvédje szerint éppen a kereset lényegének tisztázását akadályozza, ha nem engedik kérdezni arról, hogy milyen kapcsolat van a felperes és a sérelmezett írás között. Ez a szöveg a magyarországi zsidókról szól, akik közé én is tartozom. Ezért rólam is szól - válaszolta a kérdésre Székely.