Precedens értékű Herzog-per

Majdnem biztos, hogy precedens értékű lesz a Herzog-per, amennyiben a pénteken meghozott elsőfokú ítélet jogerőre emelkedik. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, Martha Nierenberg egy évvel ezelőtt azért indított polgári peres eljárást a magyar állammal és két közgyűjteménnyel szemben, hogy az egykor nagyapja, Herzog Mór Lipót tulajdonát képező műkincseket visszaszerezze. A magyar állam egy műalkotást, Munkácsy Mihály: Krisztus mellképe című festményét - amelyet a Magyar Nemzeti Galériában őriztek - peren kívül visszaadta az örökösnek, majd múlt pénteken, a bíróság elsőfokon még további tíz, másfél-két milliárd forint értékűre becsült festményt ítélt meg Martha Nierenbergnek.

-Örvendetes, hogy a mostani kormány ideje alatt a bíróság szabad és független, és hozhat ilyen jellegű döntést az állammal szemben - fejtette ki kedden Budapesten Martha Nierenberg, az amerikai-magyar állampolgárságú Herzog-örökös, aki amint értesült a bíróság döntéséről, azonnal repülőre ült és Magyarországra utazott. Az idős asszony a festményekkel kapcsolatban úgy nyilatkozott: mielőtt bármiféle döntést hozna, mindenképpen tanulmányozni akarja a bírósági határozatot, és a védett műkincsekre vonatkozó jogszabályokat.

A Herzog-per tárgyát képező valamennyi festmény védett műkincsnek minősül, ezért a vonatkozó törvények alapos áttanulmányozása nélkül egyelőre a Martha Nierenberget képviselő ügyvéd, Varga Tamás sem tud biztosat mondani a műtárgyak jövőbeni sorsát illetően, ám annyi bizonyos: amennyiben az örökös értékesíteni kívánja a nagy értékű festményeket, a magyar államot megilleti az elővásárlási jog. A Kincstári Vagyonigazgatóságtól az Index azt az információt kapta, hogy még nem született döntés arról, fellebbez-e az állam az elsőfokú ítélettel szemben.

A magyar múzeumokban számtalan olyan műkincs található, amelyek egykori főúri, illetve gazdag polgári családok tulajdonából az érintettek beleegyezése nélkül kerültek ki, és amelyekre később a magyar állam rátette a kezét. Két évvel ezelőtt egy e tárgyban rendezett washingtoni konferencián hazánk is aláírta azt a nemzetközi megállapodást, mely szerint az államnak minden tőle telhetőt meg kell tennie azért, hogy a tulajdonában lévő, igazolatlan eredetű műkincsek jogviszonyaira fényt derítsen. Ezen kívül köteles, minden rendelkezésére álló eszközzel megkönnyíteni, hogy a műkincsek visszakerüljenek jogos tulajdonosaikhoz. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától az Index azt a tájékoztatást kapta, hogy a nem igazolt eredetű műkincsek ,,felderítése", a tárca részeként működő Kulturális Örökség Igazgatóságán már megkezdődött, ám a munkának jelenleg még nincsen eredménye.

Pontosan az ilyen perek kapcsán kezdte el minden hazai közgyűjtemény is felülvizsgálni a műkincsállományát. Ez közelebbről azt jelenti, hogy minden múzeumban, minden leltárkönyvet át kell vizsgálni, egyelőre ugyanis semmilyen listát vagy nyilvántartást nem vezetnek ezekről a tárgyakról. A tulajdonosi jogviszonyok megállapítását nehezíti, hogy a múzeumok legtöbbször maguk gondoskodtak a nyomok eltüntetéséről - mondta el az Indexnek Földi Eszter művészettörténész, a Nemzeti Galéria munkatársa.

Számos műgyűjtő család, így például az Andrássy, a Károlyi és a Hatvany família is perben áll a magyar állammal, és ezekből az ügyekből még egyet sem zártak le. A magyar hatóságok általában olyan megállapodást szeretnének tető alá hozni, például a Hatvany-örökösökkel is, amely a vitatott műalkotásokat továbbra is múzeumban hagyná, és egy kialkudott, úgynevezett eszmei érték alapján kárpótolnák a tulajdonost.