Konferencia a magyar médiáról

A magyar piacon két országos politikai, egy gazdasági és egy bulvár napilap mellett megyénként egy-egy orgánum tud megélni. Erről Farkas Zoltán, a HVG rovatszerkesztője beszélt a Magyar Sajtópáholy csütörtöki, budapesti rendezvényén, hozzátéve: "piaci szempontból mesterséges lélegeztetésen van a négy országos politikai napilapból három". A Magyar Nemzet "tartja magát", míg a Magyar Hírlap és a Népszava trendjét "hihetetlenül nehéz lenne megfordítani". Az újságok példányszáma évek óta csökken, közben elbulvárosodnak, ráadásul az olvasók mindinkább a hasonló tendencián átmenő online orgánumok felé fordulnak.

Almási Miklós esztéta arról beszélt, hogy amit 10-15 évvel ezelőtt populáris kultúrának neveztünk az "elkezdett zülleni" és ma "vér, erőszak, hülyeség jellemzi". Külön gondn, hogy az a látszat alakul ki, valójában ezek a fontos dolgok. Minél erősebb a piacgazdaság, annál drágább a kultúra támogatása, de ez jelentősen nem növeli meg egy közszolgálati televízió költségét, ugyanakkor nagyon sokat jelent a felnövekvő nemzedékek számára - hangsúlyozta a kritikus.

Bárdos András televíziós arról beszélt, hogy az emberek egyre inkább szidják miközben mind többet nézik az effajta műsorokat. Ha valamelyik televízió színházi közvetítést tűz műsorára, annak gyakorlatilag alig nagyobb a nézettsége, mintha a monoszkópot adná.

Hajdu István, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke szerint nem igazolódtak be a médiapiac alakulásával kapcsolatos, a médiatörvény alapjául szolgáló várakozások, és a jogszabálynak "fércmű-jellege" van. "A rossz törvénnyel a politika karmai között vergődik a közszolgálatiság". Egy kulturált politikai rendszer szégyene, hogy higgadt mérlegelés után nem tudják a szükséges változásokat átvezetni a törvényen, korszerűbbé, egyszerűbbé alakítva azt.