Hétfőn dönt az Alkotmánybíróság a gyűlöletbeszédről

Az Alkotmánybíróság hétfőn nyilvános határozathirdetést tart a Büntető- törvénykönyvnek a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosításával kapcsolatban. Mádl Ferenc köztársasági elnök amiatt kért előzetes normakontrollt a tavaly decemberben csekély többséggel elfogadott törvénymódosítás kapcsán, mert szerinte a változtatás komoly alkotmányossági aggályokat vet fel. Mádl indoklása szerint "nagy a veszélye, hogy a módosítás következtében az új törvényszöveg alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint azt alkotmányosan megtehetnék". Az államfő egyebek közt úgy vélekedett: a rendelkezés a véleménynyilvánítás szabadságát is nagyobb mértékben korlátozná az Alkotmánybíróság által megengedettnél.

A törvénymódosítás nyomán a jogszabályban eddig szereplő "uszít" megfogalmazást a tágabb értelmű, így szigorúbb szabályozást eredményező "izgat" kifejezésre cserélték. A módosított törvényszöveg szerint büntethető lenne az olyan magatartás, amely azáltal sérti a méltóságot, hogy egyes személyeket nemzeti, faji stb. hovatartozás miatt becsmérel vagy megaláz.