Az állam is lehet pótmagánvádló

Az állami vagyon sérelmére elkövetett cselekmények esetén is van helye pótmagánvádnak a Legfelsőbb Bíróság hétfőn kihirdetett jogegységi döntése értelmében - mondta el az indítványozó, Kónya István, az LB büntető kollégiumának vezetője. A tavaly hatályba lépett új büntetőeljárási törvény hívta életre a pótmagánvádló intézményét. Pótmagánvádlóként a sértett léphet fel, többek között akkor, ha a feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése miatti panaszát elutasították.

A pótmagánvád célja, hogy a sértett - az ide vonatkozó törvényi feltételek megléte esetén - bíróság elé vihesse azokat a büntető ügyeket, amelyek folytatását a nyomozó, illetve a vádhatóság indokolatlannak tartotta. Tavaly az ügyészségi megszüntető döntések után számos, a Fidesz-kormány időszakához köthető ügyben kezdeményezett közvetve vagy közvetlenül pótmagánvádas eljárásokat a Keller László vezette közpénzügyi államtitkárság. Ilyenek voltak például a Millenáris Kht.-vel, az Országimázs Központtal, a Happy End Kft.-vel, a stadionbeléptető rendszerrel kapcsolatos esetek, a Magyar Televízió egyes szerződéskötései, illetve a Magyar Fejlesztési Bank bizonyos ügyletei.

A hétfőn kihirdetett jogegységi döntés szerint van helye pótmagánvádnak az állami vagyon sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén, és az államot, mint sértettet pótmagánvádlóként annak a szervnek a képviseletre jogosult tagja képviselheti, amelynek érdekkörét a cselekmény sértette. Kónya István megjegyezte: a pótmagánvádlóként fellépő sértett lehet állami vállalat, gazdálkodó szervezet csakúgy, mint valamely költségvetési szerv.