Hősök napja lehet május utolsó vasárnapja

Magyarországon először 1917-ben született törvény arról, hogy a hazáért életüket áldozó hősökről meg kell emlékezni. Ekkor még a községek nem egy napon emlékeztek hősi halottjaikra: voltak olyan helyek, ahol a halottak napján, vagy a háború végének napján tartották e megemlékezéseket. 1924-ben újabb törvény született, amely a március 15-ei és az augusztus 20-ai nemzeti ünnepek mellé Hősök emlékünnepe néven egy harmadikat vezetett be, május utolsó vasárnapját jelölve meg annak időpontjául. A Hősök emléknapját 1944-ig folyamatosan ünnepelték, azonban az akkori szovjet vezetés, 1945-ben pedig a szovjet vezetésű szövetséges ellenőrző bizottság követelte a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg az emléknapot. A szocialista Magyarországon tehát nem emlékeztek a hősökre, a rendszerváltás idején, 1989-ben rendeztek először ismét megemlékezést Szekszárdon. A világháborús hősi emlékművek állítása 1990-től kezdődött újra, hivatalos állami ünnepen pedig először 1992-ben emlékeztek meg a hősi halottakról, ugyancsak május utolsó vasárnapján. Előkészítés alatt áll a Hősök napjáról szóló törvénytervezet, amely ismét hivatalosan elrendeli majd a Hősök napjának megünneplését.