Nem jár kártérítés a visszautasított hirdetőnek

A média nem sért személyiségi jogot, ha megtagadja olyan vélemény közzétételét, amely ellentétes az adott lap nézeteivel és felfogásával - fogalmazott a Legfelsőbb Bíróság abban a perben, amelyet egy magánszemély indított, amiért az újság megtagadta hirdetésének megjelentetését. Egy magánszemély a következő hirdetést akarta közzétenni egy hirdetési újságban 1997. február 14-én: "Ön is léphet a packázó hivatalok, emberi jogait sértő bírósági ítéletek ellen! Küldjön esetleírást, válaszborítékot!" A hirdetés azonban nem jelent meg, mert a lap kiadója megtagadta annak közlését és a hirdető ekkor perelt, 100 ezer forint nem vagyoni kár megtérítéséért. Az első fokú ítélet szerint a sajtóra vonatkozó jogszabályok által meghatározott körben ugyanis a kiadónak joga és egyben kötelessége is elbírálni azt, hogy mit jelentet meg. A felülvizsgálati kérelmet elbíráló Legfelsőbb Bíróság megállapította, nem vitás, hogy a felperest is megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága. Attól azonban, hogy ő szabadon hangot adhat a véleményének, a sajtónak még nem kötelező ezt a nézetet a nyilvánosság elé tárni.