Kaltenbach: Uszítás nélkül is kelthető gyűlölet

Az esetek túlnyomó többségében alkalmazhatatlan a közösség elleni izgatásról szóló törvényi paragrafus - állapítja meg Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a napilapnak adott interjújában. A Legfelsőbb Bíróság okfejtése szerint a gyűlöletkeltés nem büntethető, ha nem meríti ki az uszítás fogalmát. Uszítás akkor valósul meg, ha valaki aktív, tevékeny gyűlöletre ingerel másokat. Tehát - érzékelteti a jogszabály furcsaságait a kisebbségi ombudsman - nyugodtan lehet becsmérelni a cigányokat, csak azt nem szabad mondani, hogy gyilkoljuk meg, zárjuk karanténba vagy üldözzük el őket.

Kaltenbach törvénymódosító javaslatot dolgozott ki, hogy az igazságszolgáltatás eredményesen léphessen fel a rasszista megnyilvánulásokkal szemben. A jogszabályból törölni kívánja az uszítás kifejezést, helyébe a gyűlöletre izgatás és a bűncselekményre való felhívás kerülne. Hivatalos személyek - miniszterek, parlamenti képviselők vagy például polgármesterek - esetében a büntetési tétel is magasabb lenne, akár a nyolc évig tartó szabadságvesztést is elérhetné. A hivatalos személyek ugyanis olyan közszereplők, akiknek az átlagos embernél nagyobb a befolyásuk és a felelősségük. A kisebbségi ombudsman nem tart attól, hogy a törvényi változtatás korlátozná a szólásszabadságot. Elmondása szerint a szólásszabadságot a hatalom túlkapásaitól kell védeni, és nem a kiszolgáltatott csoportok rovására kiterjeszteni.