EüM: Tizenöt évvel kevesebbet élnek a romák

A roma lakosság egészségi állapotának mutatói lényegesen rosszabbak az átlagosnál a kutatók szerint - tartalmazza az Egészségügyi Minisztérium szakanyaga. A közelmúltban lezárult, 60 településen 1 200 család, valamint az őket gondozó háziorvosok, védőnők megkérdezésével végzett felmérés szerint a cigányság életesélyei nagyon rosszak: 10-15 évvel élnek kevesebbet, mint a nem romák.

A kutatók az egészségi kockázatok közé sorolják a romák alacsony szintű foglalkoztatását és a többségi társadalomnál rosszabb lakáskörülményeiket. Megjegyzik: a környezetszennyezés és a munkahelyi ártalmak szintén veszélyt jelentenek az érintett romák egészségi állapotára. A kutatók megítélése szerint a roma lakosság nagy része egészségtelenül, olcsó, zsírban és szénhidrátban gazdag ételekkel táplálkozik, és gyakori náluk az éhezés, az alultápláltság is.

Megállapítják: a cigányság fertőzésektől és járványoktól veszélyeztetett népcsoport a nem megfelelő higiénés körülményeik miatt. A közlés szerint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) megyénként feltérképezte a közegészségügyi szempontból veszélyt jelentő roma telepeket, melyek száma az országban 483. Az ÁNTSZ-eknél minden megyében cigányügyi referenseket, a városokban pedig cigányügyi témafelelősöket neveztek ki a roma lakosság közegészségügyi problémáinak megoldása érdekében.