Az AB nem foglalkozik kisszerű és méltatlan kritikákkal

"Az Alkotmánybíróság (AB) elnökének megvan az a szabadsága, hogy méltó és méltatlan megjegyzéseket és kérdéseket meg tudjon különböztetni egymástól és arra a válaszát vagy megadja, vagy nem" - fogalmazott Holló András azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt napokban többen kritizálták a testület hétfői döntését.

Az AB a kábítószer-fogyasztással kapcsolatban kimondta, hogy "nem létezhet a kábulathoz való alkotmányos jog". A testület a büntető törvénykönyv számos pontját alkotmányellenesnek találta, és ezeket részben azonnali hatállyal, részben határidő kitűzésével megsemmisítette. A határozathoz Bihari Mihály és Kukorelli István alkotmánybírák különvéleményt fűztek. Bihari Mihály szerint az Ab több pontban "kodifikációs rendteremtő funkciójú" normakorrekciót végez, amely előre nem látható és nem kívánt jogkövetkezményekkel járhat. Az AB határozatát bírálta több SZDSZ-es képviselő és számos jogvédő szervezet is.

"Az elmúlt napokban számos éles megjegyzés elhangzott az AB munkájával kapcsolatban" - jegyezte meg Holló András, hozzátéve, a kisszerű, kulturálatlan megjegyzések és az indulati kritikák nem érnek fel az Alkotmánybíróság szintjéig. Kijelentette, hogy visszautasít minden olyan megjegyzést, ami az AB, az elmúlt 15 évben megfelelő súllyal és ranggal ellátott tevékenységét bántja vagy támadja.

Holló András elmondta, negatív jogalkotásnak számít, amikor az AB megsemmisít egy normát. Az Alkotmánybíróság nem tett mást, mint kiemelte a törvény egyes elemeit, mert azok nem voltak egyértelműek, vagy nem álltak összhangban a nemzetközi szerződésekkel és a hazai joganyaggal. "Ezeket vissza lehet rakni, vissza lehet építeni a Btk.-ba, csak megfelelő, kulturált és az alkotmánnyal összeegyeztethető módon" - mondta, majd hozzátette, a testület nem ment át jogalkotó szerepbe.

Az Index felvetette, hogy a politikusokon kívül civil szervezetek és az Alkotmánybíróság két tagja is kifogásolta a testület hétfői döntését. Holló András közölte, "demokratikus testület vagyunk", természetesen minden alkotmánybíró szuverén joga, hogy különvéleményt fogalmazzon, ezt tiszteletben tartjuk, de ezekkel a véleményekkel nem értünk egyet. Vélekedése szerint a határozat alaposabb megismerése után csillapodni fognak az éles kritikák.

"A mi véleményünk szerint semmi új dolog nem történt. Amikor 1991-ben a személyi számokkal kapcsolatos határozatot meghozták, akkor is nagy döbbenetet keltett, hogy az AB szétrombolt egy korábbi rendszert és különböző ajánlásokat fogalmazott meg a jogalkotók számára" - idézte fel Holló, aki szerint a testület gyakorlatában bevett, hogy kiemel bizonyos részeket és megfogalmazza, mi marad hatályban. Jelen esetben az Alkotmánybíróság alkotmányellenes rendelkezéseket talált a Btk-ban. "Az Alkotmánybíróság odaállt a pálya szélére és onnan nem bekiabál, hanem elmondja a véleményét, hogy mit kell tenni" - fogalmazott.