Orbán nem meneszti se Szabót, se Homokit

2000.10.10. 20:34
Orbán Viktor miniszterelnök szerint ideális esetben 2003. január elsejével az Európai Unió teljes jogú tagjává válhatunk. A kormányfő a kabinet ülése utáni tájékoztatón kijelentette: a csatlakozási tárgyalások során hazánk kész lemondani a szabad letelepedés lehetőségéről, illetve a szabad munkaerő-áramlásról, cserébe viszont más területeken kér ideiglenes felmentéseket.
Határozottan cáfolta, hogy inogna Szabó János honvédelmi miniszter és Homoki János politikai államtitkár széke. Bejelentette: hat százaléknál jelentősebb mértékben jövőre sem emelkedhetnek a gázárak, és újabb segélyformát vezetnek be családi pótlék kiegészítés néven. Ezt azok kérvényezhetik az önkormányzatoknál, akik munkanélküliek lévén, nem vehetik igénybe a családi adókedvezményt. Közölte, a kabinet támogatja azt a zárszámadási törvényhez benyújtott módosítóindítványt, hogy ha az érdekegyeztetés során háromszori próbálkozás után sem sikerül megegyezni, akkor a kormány állapítsa meg a minimálbért. Ez Orbán Viktor szerint azt jelenti, hogy jövőre legalább negyvenezer forint lesz a minimálbér.

Orbán Viktor
2003. január elsejével az Európai Unió teljes jogú tagjává válhat Magyarország
Orbán Viktor miniszterelnök ,,optimista forgatókönyve" szerint 2003. január elsejével az Európai Unió teljes jogú tagjává válhat Magyarország. A kormányülést követő tájékoztatón Orbán úgy vélte, ehhez három feltételnek kell teljesülnie. Le kell, hogy záruljon a nizzai csúcsig az Európai Unió belső reformja. Ezután meg kell kezdődnie a csatlakozási tárgyalásoknak, és tisztázni kell azt a négy kardinális kérdést, amelyek ügyében az unió még nem mondott véleményt. Ilyen a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a munkaerő szabad áramlása, illetve a schengeni egyezménnyel kapcsolatos kérdések.

A kormányfő szerint ezután tisztázni kell: hol értünk egyet, hol nem. Biztos abban a miniszterelnök, hogy lesznek olyan területek, ahol az EU kéri majd a normáitól való eltérést, de rendelkezni fog hazánk is egy ilyen csomaggal. Orbán szerint hazánk kész lemondani a szabad letelepedésről és munkaerő-áramlásról, cserébe azonban néhány területen szintén a normáktól való eltérést kér. A föld egyelőre biztosan nem lesz szabadon megvásárolható és a környezetvédelem területén is vannak olyan elvárások, melyeknek a gazdaság állapotát nézve csak öt-tíz év múlva lehet eleget tenni.

A miniszterelnök úgy kalkulálja, hogy a csatlakozási tárgyalások jó esetben 2001. végére befejeződhetnek. A következő évben el kell készíteni a csatlakozási szerződést, amit utána az EU minden tagállamának parlamentje kell, hogy ratifikáljon. Orbán szerint a magyar pozíciókat erősíti a jugoszláv demokrácia kezdődő kialakulása, ami nem csak hazánk érdeke, de tény, hogy a magyar diplomácia is szerepet játszott a mostani pozitív folyamatokban.

A tájékoztatón kiderült: a kormány támogatja a zárszámadási törvény módosításának azt a részét, amely szerint, ha az érdekegyeztetés háromszori kísérlet után sem vezet eredményre, a kormány állapíthatná meg a minimálbér összegét. Ez Orbán Viktor állítása szerint azt jelenti, hogy legalább negyvenezer forint lesz a minimálbér 2001. január elsejétől. A kormány új segélyt vezet be családi pótlék kiegészítés néven. Ezt azok vehetik igénybe, akik munkanélküliek lévén nem részesülhetnek a családi adókedvezményben. Az új segély elosztásáról a helyi önkormányzatok döntenek.

Határozottan cáfolta Orbán Viktor, hogy inogna Szabó János honvédelmi miniszter vagy Homoki János politikai államtitkár széke. Jelezte, arra számít, a haderőreform megvalósítása folyamán állandó bírálatnak lesznek kitéve. Sajnálatosnak minősítette, hogy a flottilla, illetve a pápai repülőtér ügyében kormánypártiak bírálják az eldöntött intézkedéseket. Közölte: a szerda és vasárnap közötti három napban egyeztet majd Szabó Jánossal a tábornokok névsoráról.

Határozottan cáfolta Orbán Viktor, hogy inogna Szabó János honvédelmi miniszter vagy Homoki János politikai államtitkár széke
A metróper kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy alkotmányos hézag keletkezett. Ugyanis úgy tűnik, ha holnap Járai Zsigmond pénzügyminiszter szerződést köt tíz nagyvárossal ötven-ötven milliárdos támogatásról, akkor azt ki kell fizetni, függetlenül attól, hogy arról volt-e kormány, avagy parlamenti döntés. (Mint emlékezetes az állam képviseletében eljáró ügyvédek azért fellebbezik meg a metróperben született ítéletet, mert úgy gondolják: Medgyesi Péter, a metrószerződést jegyző akkori pénzügyminiszter aláírása nem lehet kötelező érvényű, miután szerintük nem volt kötelezettségvállalásra felhatalmazása Medgyesinek.)

A kormány elfogadta a fuvarozókkal kötött megállapodásokat. Így amíg nem csökken huszonöt dollárra az olaj hordónkénti ára, nem emelik a jövedéki adót, illetve ezentúl a taxisok és teherfuvarozók is visszaigényelhetik járművük áfáját, ha azt munka céljára használják.

Új semmiségi törvényt hozhatnak

A kormány az 1989-eshez hasonló, új semmisségi törvény meghozatalát javasolja az Országgyűlésnek - közölte Borókai Gábor szóvivő a kormány keddi ülése utáni sajtótájékoztatón. A jogszabály semmisnek mondaná ki mindazokat az ítéleteket, amelyek az 1956-ban bevezetett rögtönítélő bíráskodással, az 1957-ben létrehozott gyorsított eljárással vagy népbírósági tanács előtti eljárással születtek a forradalommal, illetve a harci cselekményekkel összefüggésben. A kabinet álláspontja szerint ezek az ügyek politikai ítéleteknek tekinthetők, a felrótt tett elkövetésének időpontjától függetlenül.

Orbán jelezte, hogy várhatóan négy-öt nap múlva egyeztet Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel az Országgyűlés előtt fekvő szövetkezeti törvényjavaslatról. A kormányfő fontosnak nevezte, hogy megszűnjön az az alkotmányellenes helyzet, hogy a külső üzletrész-tulajdonosok nem rendelkeznek tulajdonuk fölött. Orbán Viktor a Molról szólva kijelentette: a kormány tartja magát ahhoz az álláspontjához, hogy az idén és jövőre is legfeljebb hat százalékkal emelkedhetnek a gázárak. Hangsúlyozta: továbbra is fennáll az az ajánlat, miszerint az állam kész átvenni a Mol Rt. által veszteségesnek minősített gázüzletágat. A miniszterelnök beszámolt arról, hogy a kormány kedden három fontos kérdésben is felhatalmazta az állam képviselőjét, miként szavazzon a Mol Rt. közgyűlésén. Nem tartotta azonban ildomosnak, hogy ezek részleteiről a részvénytársaság vezetőinek tájokoztatását megelőzve nyilatkozzon.