Teréz
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Egykulcsos adótól szaporodik a magyar

2012.02.01. 10:25

Az állítás:Az egykulcsos adó érezteti a kedvező hatását a népesedésben” – Matolcsy György

Többnyire hamis

A tények: Orbán Viktor 2010. június 8-án, 29 pontos csomagja részeként jelentette be az egykulcsos, családi kedvezményes adózás bevezetését, 2011 januárja óta adózunk az új rend szerint. Szigorúan véve a bejelentés után március-áprilisban születhettek az első gyerekek, akik már Orbán bejelentése óta fogantak, és júniustól októberig valóban több gyerek született, mint a megelőző időszakban. Novemberben viszont, az első hónapban, amikor azok születhettek, akik az új adórendben kézhez vett első havibér után fogantak, már alatta maradt az érték az előző évinek.

Az ítélet: Többnyire hamis.

[Bár a magyar politikus legfőbb ismérve, hogy nincsen programja, hivatkozni pedig általában az elmúlt négy, nyolc, húsz évre szokott, néha, óvatlanabb pillanatokban tényállítások is elhagyják a száját. Az Igaz, ami igaz blog arra vállalkozik, hogy ezeket a tényállításokat ellenőrizze. Hitvallásunkat és módszertanunkat itt olvashatja.]

A tények ellenőrzésénél kívételesen abban a könnyű helyzetben vagyunk, hogy a kijelentést tevő Matolcsy György a gazdasági bizottság meghallgatásán állítása forrását is megjelölte, Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár személyében.

„Közgazdaságtanilag joggal feltételezhető, hogy az arányos, egykulcsos adóval együtt bevezetett magas összegű családi kedvezmény ösztönző hatást gyakorol a gyermekvállalásra” – válaszolta megkeresésünkre Balog államtitkár nevében a nemzetgazdasági minisztérium kommunikációs államtitkársága. Adataik szerint 2011-ben 155 milliárd forinttal maradt több jövedelem a családosoknál, és a kedvezmény „stabil része az új egykulcsos adózásnak, azaz a családok hosszú távon tervezhetnek vele”.

„Bár fél év után még korai egyértelmű következtetéseket levonni, figyelemre méltó, hogy 2011 második felében látványos fordulat volt megfigyelhető az élve születettek számának alakulásában. Míg az év első 5 hónapjában átlagosan 9,5 százalékkal múlta alul a születések száma az előző év azonos időszakában megfigyeltet, az év második felében már 3,5 százalékos többletről beszélhetünk” – írta válaszában a titkárság.

Tovább könnyíti a dolgunkat, hogy a születések számáról havi bontásban, viszonylag naprakészen számol be a Központi Statisztikai Hivatal, így már 2011. novemberéről is vannak adataink. Grafikonunkon három év adatgörbéit vetjük össze: értelemszerűen a 2010-es és a 2011-es adatokat, kontrollként pedig az utolsó olyan békeév havi születésszámait, amelynél a fogantatást még nem befolyásolhatta a gazdasági válság. Az adatok értelmezéséhez Scharle Ágotától, a Budapest Intézet munkatársától kértünk segítséget.ű

 

Orbán Viktor 2010. június 8-án, 29 pontos csomagja részeként jelentette be az egykulcsos, családi kedvezményes adózás bevezetését, de csak 2011. januárja óta adózunk az új rendszerben. A születések számának alakulásánál figyelembe kell vennünk, hogy a gyerekeknél, Scharle találó megfogalmazásában van egy „kilenc hónapos gyártási idő”, így ha valaki abban a pillanatban gyerekgyártásba kezdett, hogy Orbán a 29 pont másodikjaként bejelentette az egykulcsos adót, ideális esetben áprilisban üdvözölhette az új földlakót. Abban a hónapban momentán 1045-tel kevesebb gyerek született, mint az előző évben. Növekedés az előző évihez képest először júniusban mutatható ki, 2011-ben 176-tal több gyerek született, mint egy évvel korábban.

Ha viszont úgy számolunk, hogy a gyerekvállalási kedv akkor jöhetett meg, amikor az adózó polgárok először szembesültek az új rendszerben kézhez kapott jövedelemmel, el kell szomorítanunk a kormányt. Az első, új adórendben kiadott fizetést 2011 februárjában vehették kézbe az adózók, kilenc hónap ráhagyással novemberben érkezhettek meg az első Matolcsy-bébik. Abban a hónapban, amikor a születések száma megint az előző évi alá csökkent, igaz, csak 18 gyerekkel.

Ezek alapján akár hamisnak is ítélhetnénk a nemzetgazdasági miniszter kijelentését, de az tudománytalan lenne. Azt, hogy azegykulcsos adónak milyen hatásai vannak a gyerekvállalásra, már csak az időtáv rövidsége miatt sem vizsgálhatjuk. A rendelkezésre álló adatok semmiképpen sem elégségesek az állítás cáfolatához. Ráadásul Scharle szerint a gyerekvállalásra igenis kimutathatóan jó hatással van, ha a gyerek nevelésére a korábbinál több pénz jut. Ezt igazolja például Kézdi Gábor, Gábos András és Gál I. Róbert „A gyermekek után járó támogatások és juttatások hatása a népszaporulatra” című tanulmánya is, ahol egyértelmű korrelációt mutattak ki a támogatások mértéke és a születések alakulása között, hosszú időtávon.

De nem csak azt nem lehet igazolni, hogy az állítás hamis. Azt sem, hogy igaz. Kérdéses például, hogy milyen hatása lehet egy, főleg a harmadik gyermek után különösen kedvezményes adórendszer az első-második gyerek vállalására, főleg úgy, hogy a kedvezmények a jövedelem fügvényében sávosan érvényesíthetők. Scharle szerint amúgy egy idősor semmit sem bizonyítana. „Még akkor se lehetne azt mondani, hogy ezek a Matolcsy-bébik, ha látványosan akkor kezdenének születni, amikor az adóváltozás hatásai érezhetővé válnak, mert több tucat egyéb tényező is befolyásolja a gyerekvállalást”.

Elképzelhető, hogy az egykulcsos adó kedvezően hat a népesedésre, de ezt statisztikailag lehetetlen kimutatni, pláne nem ilyen rövid távon. Még ha hosszútávon igaz is a kijelentés, éreztetni még biztosan nem érezteti a hatását.