Még nem nyomoznak az imázsközpont ellen

A Telefontanú Szolgálat az Országos Rendőr-főkapitánysághoz, az pedig illetékesség folytán a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz továbbította azt a névtelen bejelentést, mely a közérdekű adatok eltitkolásával vádolta az imázsközpontot. A Miniszterelnöki Hivatal alá tartozó szervezet ugyanis titokként kezeli a tavaly augusztus 20-ai állami ünnepség részletes költségvetését.

Tóth István Zoltán Közleményben tiltakozott a titkolózás miatt

Bejgli, számvevők, üzleti titok

Tóth István Zoltán, a központ vezetője először azzal hárította el a sajtó érdeklődését, hogy az ünnepi bejgli árát sem kérdezzük meg a nagymamától a karácsonyi vacsorán, így a polgároknak szóló ajándék ára sem publikus. Később azzal egészítette ki érveit a központvezető, hogy hivatala az Állami Számvevőszéknek tartozik elszámolni, nem pedig a sajtónak. Később azzal indokolta a Happy End Kft-vel - a Fidesz korábbi kampánycégével - kötött szerződések titkosságát, hogy a törvények kötik az iroda kezét, mert a megkötött szerződések üzleti titkot képeznek.

Ombudsmani vizsgálat

A Világgazdaság kérésére vizsgálódott az ügyben az adatvédelmi ombudsman is, aki megállapította: a közpénzeket felhasználó Országimázs Központnak közölnie kellene a kért adatokat. Megjegyezte még a közérdekű adatok eltitkolása vétség, amit egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetnek.

Tóth István Zoltán az ombudsmani ajánlás közzététele után megismételte: üzleti titok minden részletes adat, amit még Majtényi állásfoglalása ellenére sem tár a nyilvánosság elé, mert Majtényi csupán szakmai állásfoglalást tett közzé, nem pedig ajánlást, ennek pedig nincsen jogkövetkezménye.

Állásfoglalás után feljelentés

Az adatvédelmi ombudsman közlése nyomán az Indexnél jelentkezett az a személy, aki a Telefontanú Szolgálatnál névtelen bejelentést tett a közérdekű adatok eltitkolásáért. A bejelentés tényét akkor a rendőrség is megerősítette. Az ügy aktája végül a Budapesti Rendőr-főkapitányságon kötött ki, ahol feljelentéskiegészítést rendeltek el.

Dézsi Mihály szóvivő közlése szerint ennek kell kiderítenie: megállapítható-e a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja, avagy sem. Előbbi esetben nyomozást rendelnek el, ha azonban mégsem sikerülne ezt a tényt alátámasztani, megszüntetik az eljárást.

A feljelentéskiegészítés során a rendőrök vizsgálódnak az ügyben, hogy a feljelentésben foglaltak megfelelnek-e a valóságnak, és az elkövetett tett valóban bűncselekmény-e.