A többség azonnal hazahozná Irakból a magyar katonákat

A miniszterelnök amerikai látogatása után a relatív többség úgy véli, hogy az Egyesült Államok a magyar kontingens mandátumának kitöltéséért cserébe infrastruktúra-fejlesztő támogatásokat ajánlott fel, olvasható a Gallup legfrissebb felmérésében. A beígért támogatásról konkrétan azonban viszonylag kevesen értesültek (37 százalék).

Az amerikai beavatkozást egyre kevésbé ítélik jogosnak a magyarok, a háború kezdete óta most nyáron a legmagasabb azok aránya, akik ellenzik az Egyesült Államok vezette koalíció fegyveres akcióját Irakban. Az összes megkérdezett 71 százaléka vélekedik így, és mindössze 13 százalék helyesli az amerikai katonai beavatkozást. A támogatók soha sem voltak ilyen kevesen - jegyzi meg a felmérés.

A háború brutalitásáról és a magyar katona haláláról is jól értesült megkérdezettek 63 százaléka ellenzi a magyar katonák iraki szolgálatát, és alig több mint negyede, 26 százalék, támogatja azt. Noha a felmérés szerint a madridi robbantás óta eltelt idővel párhuzamosan egyre kevesebben tartják veszélyesnek a magyarok kinttartózkodását, a magyarok változatlanul a csapatok hazahívása mellett vannak. A Gallup szerint 79 százalék helyeselné, ha a csapatokat a "közeli jövőben" visszavonnák Irakból (áprilisban 77 százalék állította ezt), és 14 százalék ellenezné (ez két hónapja 13 százalék volt). Arra a kérdére, hogy a hazahívást helyesnek tartók pártolnák-e a magyar katonák azonnali kivonását, a megkérdezettek 61 százaléka válaszolt igennel.

A magyar válaszadók túlnyomó többsége, csakúgy mint áprilisban, júniusban is az amerikai érdekek védelmét látja az iraki megszállásban, és változatlanul mindössze 15 százalék hiszi azt, hogy a katonai beavatkozást a terrorizmus elleni küzdelem tette elkerülhetetlenné.

Módszertan 2004. június 23-24-én 516 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg telefonon, az ország 100 településén. A mintavétel a többlépcsős, rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt. A minta összetétele a nemek aránya, az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket, amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak, úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk. Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb, mint +/- 4,5%.