Kilenc magyar tartózkodik Irakban

A Külügyminisztérium elővigyázatosságból azt tanácsolja a magyar állampolgároknak, hogy - ha nem feltétlenül szükséges - ne utazzanak Irakba, Szaúd-Arábiába, Kuvaitba, Szíriába, Jordániába, Libanonba, Izraelbe, a Palesztin Nemzeti Hatóság területeire, illetve Törökország iraki határvidékére. Tóth Tamás külügyi szóvivő erről csütörtökön juttatott el közleményt az MTI-hez.

Potenciális válságövezet

A külügyi tárca a közel-keleti helyzetre való tekintettel és figyelembe véve a nemzetközi közösség más országainak gyakorlatát tanácsolja a magyar állampolgároknak, hogy ne utazzanak az említett országokba, illetve a térség potenciális válságövezeteibe. A szóvivő közlése szerint a térségben található magyar nagykövetségek működésében nincs változás, de a Külügyminisztérium lehetővé tette, hogy a hivatalos kiküldöttek családtagjai saját döntésük alapján ideiglenesen hazatérjenek.

Kilenc magyar Irakban

Az Index információi szerint a hivatalos kiküldötteken kívül lényegében nincs magyar Irakban. Legfeljebb néhány olyan magyar hölgy él az országban, akit iraki férfi vett el, illetve olyan iraki, aki a magyar állampolgárságot is megszerezte. Az iraki kormány meghívására egy-két napra szoktak érkezni magyarok a közel-keleti országba, ilyen például Király B. Izabella, akinek Magyar Érdek Pártja hivatalos partnere a kormányzó Baath pártnak. Jelenleg egyébként több újságíró vár vízumra. A hétvégi Népszabadságban pedig riport jelent meg egy magyar PhD-hallgatótól, aki az autonóm Kurdisztán egyik egyetemén kutat.

Az Index információit a külügyi szóvivő is alátámasztotta. Tóth Tamás tudomása szerint jelenleg az ENSZ misszióban négy, a nagykövetségen öt magyar dolgozik. Turisztikai, kereskedelmi vagy bármilyen más okból egyetlen magyar nem tartózkodik Irakban. A Külügyminisztérium ajánlásában szereplő országok közül a legtöbb magyar Izraelben és Jordániában tartózkodik.

Bagdadban és Budapesten az ENSZ-embargó elrendelése óta ügyvivő képviselet van. Tóth Tamás az Indexnek elmondta: háború esetén nem feltétlenül rendelik haza a nagykövetség alkalmazottait, hiszen az épületet nemzetközi szerződések védik. "Természetesen, ha a helyzet megköveteli, akkor azonnal intézkedünk."

Ülésezett a nemzetbiztonsági kabinet Magyarország biztonságban van - állapította meg a kormány nemzetbiztonsági kabinetje, amely csütörtökön Medgyessy Péter miniszterelnök vezetésével ülésezett Budapesten. A megbeszélésen elhangzottakról az MTI-nek eljuttatott kormányszóvivői közlemény szerint "jelenleg semmilyen információi nem utal a biztonsági kockázat növekedésére; továbbra sincs arra utaló információ, hogy magyar vagy magyarországi célpontokat bárki is fenyegetne". "Az ország biztonságának garantálásával kapcsolatos feladatok ellátására a nemzetbiztonsági szolgálatok és az érintett rendvédelmi szervek megfelelő módon felkészültek; különleges intézkedésre nincs szükség" - állapította meg a kabinet. Gál J. Zoltán azt is közölte, hogy a kabinet Kovács László külügyminiszter, Lamperth Mónika belügyminiszter, Juhász Ferenc honvédelmi miniszter és Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter beszámolója alapján áttekintette és értékelte az iraki helyzet fejleményeit és ezek Magyarországra gyakorolt hatását. Az ülésen részt vett Tóth András, a Miniszterelnöki Hivatal polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő politikai államtitkára is.

Az Információs Hivatal felkészült

A külügyi szóvivő közleménye azt követően született meg, hogy az Országgyűlés Külügyi Bizottsága az iraki válság ügyében zárt ülésen hallgatta meg Czukor József ezredest, az Információs Hivatal vezetőjét. Ezt követően Németh Zsolt (Fidesz), a külügyi bizottság elnöke aggodalmának adott hangot: "Aggasztó, hogy az EU és a NATO mélységes válságban van Irak kapcsán, és a Szaddám Huszein jelentette destabilizációs hatást felnagyíthatja, ha a nemzetközi közösség nem tud úrrá lenni megosztottságán."

Németh Zsolt megnyugtatónak nevezte, hogy a hivatal rendkívül felkészült Irak ügyében. Elmondta: bízik abban, hogy a politikai döntéshozatalt nagy mértékben tudja segíteni ez a felkészültség. Kiemelte, a békére még mindig van esély, Magyarországnak a békés kibontakozás érdekében kell tevékenykednie és olyan külpolitikát folytatnia, amely "a NATO és az EU megosztottságának leküzdését célozza". "Szaddám Huszein szemmel láthatóan nem hajlandó együttműködni az ENSZ fegyverzetellenőreivel, ami aggasztó, kockázatos és fokozza a háború valószínűségét" - vélekedett Németh Zsolt.

Medgyessy mégsem volt jelen

Kérdésre válaszolva a bizottsági elnök elmondta: Magyarország biztonsági kockázatát némileg megemelte a taszári bázis létrehozása, ám a NATO-tagországok átlagos fenyegetettségétől lényeges mértékben nem különbözik Magyarországé. Sajnálatosnak nevezte a bizottsági elnök, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök az előzetes tervekkel ellentétben nem volt jelen az ülésen és egyelőre nem is jelezte, mikor kíván eleget tenni a meghívásnak.

"A külügyi bizottság így nem tudja ellátni a háború és béke kérdésében a kormányzatot ellenőrző munkáját, ami alapvető feladata lenne" - jelentette ki Németh Zsolt. Hárs Gábor (MSZP), a külügyi bizottság alelnöke ezzel kapcsolatban elmondta: tudomása szerint Medgyessy Péter minél előbb, a közeljövőben szeretne eleget tenni a bizottsági meghívásnak, pusztán időpont-egyeztetési nehézségek miatt nem tudott eddig megjelenni. "A kormány és a miniszterelnök egyértelműen békepárti, ezt többször kifejezte. A nyolc európai kormány-, illetve államfő által Irak ügyében írt levél is alapvetően a békeakaratot tartalmazza" - közölte Hárs Gábor.