Még nem herélték ki a zöld ombudsmant

Hét éve kallódik a pártpolitika és a törvényalkotás útvesztőiben az a javaslat, hogy hozzuk létre a jövő nemzedékek szószólójának intézményét.

Sólyom László a Védegylet felkérésére 2000-ben készített egy normaszöveg-tervezetet, melyet 2001-ben az akkor ellenzéki Szili Katalin és Hegyi Gyula egyéni képviselői indítványként be is terjesztett, de a bizottsági vitákon elutasították a javaslatot. A kormányváltás után a két szocialista képviselő ismét benyújtotta. A kijelölt bizottságok közül a környezetvédelmi és a gazdasági általános vitára alkalmasnak találta, az Ifjúsági és sportbizottság, az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság azonban napirendjére sem tűzte, és a javaslat hosszú évekre eltűnt a süllyesztőben.

Az elképzelés alapjai eléggé bizonytalanok. A meg nem született nemzedékek jogairól beszélni csupán metaforikus értelemben lehet, és a jelenben - a nagy általánosságokon kívül - még azt sem lehet megmondani, milyen érdekeik lesznek. Ezért az elgondolás támogatói inkább úgy fogalmaznak, hogy a választás szabadságát kell megőriznünk az utánunk jövőknek, és ehhez biztosítanunk kell számukra a természeti erőforrásokat, meg kell őriznünk nekik a jelenlegi biológiai és a kulturális sokféleséget. Az elképzelés legelszántabb hívei persze a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletét szívük szerint kiterjesztenék szinte mindenre, ami érinti a jövőbeni életlehetőségeket - a hosszú távú beruházásoktól az államadósságon keresztül egészen a társadalombiztosításig.

Nem kell hozzá jogfilozófia

Az intézmény viszont beilleszthető a magyar jogrendszerbe anélkül, hogy mindenféle jogfilozófiai dolgokon kellene agyalni. Az egészséges környezethez alkotmányos jogunk fűződik, az Alkotmánybíróság pedig több döntésében is kimondta, hogy az államnak nem egyszerűen az egyes emberek életét kell védenie, hanem általában az emberi életet és annak létfeltételeit. "Az állam életvédelmi kötelessége kiterjed a keletkezőben lévő emberi életre is, csakúgy, mint a következő generációk életfeltételeinek biztosítására" - magyarázta például Sólyom László a jövő nemzedékek jogairól tartott előadásában.

A Sólyom féle javaslat önálló törvényben hozta volna létre a jövő nemzedékek szószólójának intézményét, de végül jogtechnikai szempontból járhatóbbnak útnak tűnt, hogy az ombudsmani törvény módosításával jön létre, miközben az általános helyettesi poszt megszúnik, magyarázta a dolgok állását Jávor Benedek, a Védegylet erre a témára specializálódott munkatársa, akit abból az alkalomból faggattunk, hogy közeledik az újabb, immár sokadik ötpárti egyeztetés a leendő ombudsman jogköréről.

Jelenleg ott tartunk, hogy a parlament május 14-én megszavazta a törvénymódosítást, a jövő nemzedékek szószólójának jogkörét meghatározó törvényjavaslatról azonban még csak alkudoznak a pártok. "A Védegyletnek szemére is vetették, hogy asszisztáltunk egy demokratikus intézmény megszüntetéséhez, miközben csak egy ígéret van a zsebünkben, hogy egyszer majd elfogadnak egy törvényt" - mondja Jávor.

Látja ugyan némi esélyét annak is, hogy nem lesz a törvényből semmi, de attól jobban tart, hogy egy látszatintézmény jön létre, egy hatáskör nélküli ombudsman lesz az eredmény. Eddig azonban még nem herélték ki a javaslatot.

Kompromisszumokkal indítottak

A Védegylet idén már eleve kompromisszumos javaslattal indította az egyeztetéseket. Nem akarták szaporítani az ombudsmanok számát, korábban ugyanis a javaslat bírálói részben azzal érveltek, hogy ezzel a logikával akkor minden alkotmányos jog védelmére létre lehetne hozni egy ombudsmant. És persze akadtak olyanok is, akik a minél kisebb állam dogmáját hozták fel ellene, mint például Kóka János SZDSZ-elnök.

Az egyeztetések során eddig két jelentősebb dolog került ki a szövegből. Eredetileg benne volt, hogy a jövő nemzedékek szószólója, ha megállapították a környezetszennyezést, akkor ezt a tényt bejegyezheti a földhivatalban az ingatlan lapjára. Az MSZP kezdettől fogva azt mondta, nem szeretné, ha hatósági jogkört kapna az új ombudsman, márpedig, ha nagyon szőrözünk, akkor ezt valami olyasminek lehet tekinteni, meséli Jávor.

A kulturális örökség védelmére vonatkozó részt az igazságügyminisztérium vette ki a szövegből arra hivatkozva, hogy ennek nincs olyan alkotmányos megalapozhatósága, mint a környezetvédelmi ügyeknek.

"Megértettük - mondja Jávor, majd hozzáteszi. - Azzal a hátsó gondolattal, hogy az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jog kibontásakor az Alkotmánybíróság meglehetősen tágan definiálta a környezetet, beleértve az épített környezetet is. Így talán túl lehet majd lépni a klasszikus környezetvédelmi ügyeken."

A klímaváltozás hatása a politikusokra

Jávor elmondása szerint az MSZP-n kívül minden résztvevő egy közepesen erős ombudsmant szeretne, akinek jogosítványai valahol az adatvédelmi biztosé és az általános ombudsmané között vannak. Az MSZP általános koncepciójáról azért nem lehet sokat tudni, mert az egyeztetéseken eddig meg sem fogalmazták értelműen.

"Mi az a pont, amikor a Védegylet azt mondaná, hogy köszönjük, de inkább kiszállunk?" - kérdezzük Jávor Benedeket.

"Ha kikerülne a szövegből a hatósági eljárások kezdeményezésének joga. Vagy az, hogy vizsgálódhat a magángazdaságban az üzleti tikokra is kiterjedően. A szocialistákon belül volt olyan vélemény, hogy jövő nemzedékek szószólójának nem szabadna az általános ombudsmanénál tágabb jögkört kapnia, mint például a magángazdaságban való vizsgálódás. De mostanra elfogadottabbá vált, hogy csak így lenne értelme. Az MSZP egyedül maradna, ha ezt ki akarná venni a szövegből."

"Miért lettek a pártjaink hirtelen ennyire fogékonyak a téma iránt?" - tör ki belőlünk a cinizmus.

Jávor persze lelke mélyén szeretné hinni, hogy az ő hét éves munkájukból is beérett valami, de inkább arra gyanakszik, hogy mivel úgyis meg akarták szüntetni az általános helyettesi posztot, és így hozzá kellett nyúlni a törvényhez, itt volt az alkalom, hogy összekössék a kettőt. "Másrészt tavaly a klímaváltozásra vonatkozó jelentések világszerte nyilvánvalóvá tették, hogy a környezeti ügyekkel foglalkozni kell, ez a nemzetközi politika egyik legsürgetőbb feladata. És ez remélhetőleg a magyar politika fölött sem múlt el nyomtalanul."

"Mit vár a Védegylet ettől az intézménytől?" kérdezzük búcsúzóul.

"Önmagában semmi nem old meg, de meg tud jeleníteni egy olyan szempontrendszert, mely jelenleg alulreprezentált."- válaszolja, és természetesen az lebeg a szeme előtt, hogy az adatvédelmi biztos létrehozása is mekkora szemléletváltozást hozott a társadalomban.