Juhász: a magyarok legfeljebb jövő nyárig maradnak Irakban

A Magyar Honvédség ezeregyszáz katonája napjainkban húsz országban teljesít békefenntartó szolgálatot különböző nemzetközi szervezetek felkérésére. Ezek közül a legveszélyesebb Irak, ahol egyre több támadás éri a NATO-erőket és a veszteségek napról-napra nőnek - mondta a miniszter a térség vállalkozói, pénzügyi, gazdasági szakemberei, politikusai és katonái előtt. "Mindent megteszünk a magyar katonák biztonsága érdekében, de a hazai társadalomnak fel kell készülni a mieinket is súlyosan veszélyeztető támadásokra és a veszteségekre. Tudomásul kell venni, hogy a katonaság egy veszélyes foglalkozás, ezért a külföldi missziókba mindenki csak önként mehet" - szögezte le Juhász Ferenc.

Az arab kultúrának nem példa

A honvédelmi miniszter hozzátette: a szövetséges erőket irányító amerikai hadászok tévedtek, amikor azt hitték, hogy a demokrácia importjára Irakban van fogadókészség. Az arab kultúrának nem példája a nyugati civilizáció, nem működik az önszerveződő közigazgatás, s magas a munkanélküli, elégedetlen emberek száma. Ezért több év is szükséges lehet ahhoz, hogy a vallási megosztottságú országban normalizálódjon a helyzet.

Hárman nem mennek vissza

Juhász Ferenc szólt arról is, hogy a szabadságra hazaérkező magyar katonák közül csupán egy jelezte, hogy nem kíván visszatérni az arab országba, ketten pedig még Irakban nyilatkoztak úgy, hogy hat hónap után nem hosszabbítják meg a szerződésüket. A többiek maradnának, de a honvéd vezetés azt tervezi, hogy legkésőbb a jövő nyáron hazarendeli a magyar kontingenst.

Válságövezeti befektetés

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a 2006-ban befejeződő haderőreform mellett a legfontosabbnak tartotta a magyar katonák külföldi szerepvállalását. Miután hazánkat most nem fenyegeti katonai támadás veszélye, szükséges, hogy a magyar lobogó a világ minél több válságövezetében ott legyen, ez a befektetés politikailag és gazdaságilag is bőségesen megtérül majd - hangoztatta.