Szívesen jönne Magyarországra Kaya Ibrahim

2008.09.08. 21:04
Interjút készített a Magyar Televízió Kaya Ibrahimmal. A Németországban élő töröktől Juszt László megkérdezte, ellátogatna-e Magyarországra így, hogy senki nem keresi. Kaya Ibrahim azt mondta: "Miért ne?"

Hétfő este a Magyar Televízióban interjút adott Juszt Lászlónak Kaya Ibrahim és a magyarországi cégfantomizáló bizniszbe őt bevonó Weisz József. A műsorban a Fidesz-közeli cégek fantomizálásáról sok új nem hangzott el, azonban először lehetett látni Ibrahimot személyesen. A török kamionos arra a kérdésre, hogy ellátogatna-e Magyarországra így, hogy az ügyek elévülése után már senki nem keresi, azt mondta: "Miért ne?"

A magyar közélet legtitkozatosabb szereplőinek felkutatásában jártas Juszt egy 168 Órával lepte meg Kayát, amiből kiderült, hogy már hány napja nem lehet tudni, hogy kicsoda ő.

Weisz József és Kaya Ibrahim Juszt műsorában

Kaya Ibrahim nevét 1998 nyarán, a Fidesz választási győzelme után ismerhette meg az ország. Ekkor derült ki ugyanis, hogy Schlecht Csaba egy nap alatt tizennégy, százmilliós köztartozásokat felhalmozó Fidesz-közeli céget adott el két külföldinek, a németországi török Kaya Ibrahimnak és a horvát Josip Totnak. Az ügyészség ezek után 1998. október 9-én közokirat-hamisítás bűntette miatt indított eljárást Ibrahim ellen, akit a német hatóságok hallgattak meg, vallomását pedig megküldték a magyar társszerveknek.

Kaya Ibrahim vallomásában beismerte, hogy járt Magyarországon, de tagadta, hogy az érintett cégeket megvette volna. Ibrahim a török ATV társaságnak nyilatkozva azt is tagadta, hogy valaha bármilyen magyarországi céget vett volna - ezt öt évvel később egy németországi magyar ismerőse, Weisz József cáfolta. A Népszabadságnak adott interjújában Weisz azt állította, Ibrahim korábban részt vett Weisz cégének a fantomizálásában. 1995-ben pedig Weisz, Ibrahim hozzájárulásával, eljuttatta Ibrahim útlevelének fénymásolatát és személyes adatait egy bizonyos Tasnádi Zsoltnak. Tasnádi Josip Tot adatait is megszerezte Weisztől, de végül nem fizetett az adatokért, amiket, mint három év múlva kiderült, mégis felhasználtak a Fidesz-közeli cégek fantomizálásához. Ezeket most megismételte Jusztnak is.