Az ügyészség elutasította Keller panaszait

2003.08.28. 21:35
A Fővárosi Főügyészség elutasította Keller Lászlónak a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB), illetve a martinsalakos házak ügyében a nyomozások megszüntetése ellen benyújtott panaszait, tartalmazzák a csütörtökön a távirati iroda birtokába került ügyészségi határozatok. A közpénzügyi államtitkár azt mondta, nem merültek ki a lehetőségei, így vizsgálja a további lépések lehetőségét.
Keller László szocialista országgyűlési képviselő, közpénzügyi államtitkár az MFB 2001 nyarán történt 450,5 millió eurós kötvénykibocsátásávál kapcsolatban tett ismeretlen tettes ellen feljelentést különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. A feljelentő szerint az MFB ügylete a kamat-kockázat lefedésének hiánya csaknem egymilliárd forintos kárt okozott. Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága az elrendelt nyomozást idővel megszüntette, mert a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény.

Fenyegető felvásárlási szándék

A rendőrség megszüntető határozata ellen az államtitkár panaszt terjesztett elő, de azt a Fővárosi Főügyészség Kiemelt Ügyek Osztálya augusztus 15-én elutasította. Az ügyészség szerint a nyomozást megszüntető határozat megalapozottan tartalmazza, hogy a 450 millió euró összegű forrásbevonásra azért került sor, hogy egy esetleges részvényvásárláshoz pénztartalékot képezzenek a MOL Rt.-t fenyegető külföldi, kétes gazdasági hátterű felvásárlási szándék megelőzésére.

Az ügyben tanúként meghallgatott Stumpf István, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere szerint ezekről a kérdésekről még kormányzati szinten is kizárólag szűk körben lehetett kommunikálni, mert az ügy nemzetbiztonsági érdekeket érintett és Magyarország legnagyobb kapitalizációjú vállalatának tőzsdei árfolyamát is jelentősen befolyásolhatta.

Nemzetbiztonsági szempontokra figyelemmel

Az ügyészségi határozat tartalmazza, hogy a bank tisztségviselői a kötvénykibocsátást a kormány döntése alapján készítették elő. A bank tisztségviselői tehát nem szeghették meg vagyonkezelői kötelezettségüket, a tulajdonos pedig nem lehetett hűtlen kezelés alanya. Az is kizárja a kötelességszegés megállapíthatóságát, hogy a kötvénykibocsátásra indokoltan, nemzetbiztonsági szempontokra figyelemmel és az állami tulajdon védelme érdekében került sor.

Pótmagánvád, polgári per, interpelláció

A martinsalakos házak ügyében nyomán indult büntetőeljárás megszüntetése ellen előterjesztett elő panaszt a Fővárosi Főügyészség Kiemelt Ügyek Osztálya augusztus 18-i határozatával utasította el. A hűtlen kezelés miatti feljelentés szerint a martinsalakos házak felújításához nyújtott mintegy 2,4 milliárd forintos állami támogatás 2001-2002-es felhasználásánál pénzügyi visszaélések történtek.

A Keller László által kezdeményezett ügyeknek nincs végük az ügyészségi elutasító döntésekkel; az előző kormány idején történt visszaélések további vizsgálatára lehetőséget nyújthat a pótmagánvád, a polgári per és a parlamenti interpelláció intézménye. Erről a szocialista politikus maga nyilatkozott az a távirati irodának csütörtökön. A szocialista képviselő elmondta, különösnek tartja, hogy egyik ügy vizsgálatába sem vontak be szakértőket.

A szükséges forrásbevonás költsége

Az ügyészségi határozat sem vitatja, hogy az MFB informális kormánydöntés nyomán lezajlott tranzakciója 908 millió forintos veszteséget okozott. De az ügyészségi válasz szerint ez nem kár, hanem "a felvásárlási szándék elhárításához szükséges forrásbevonás költsége". Keller László arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyomozást megszüntető határozat sem vitatja, hogy a fővállalkozó által elvállalt munkát lényegesen alacsonyabb áron végezték el a kivitelezők.

"Összesen száz házat építettek 2,4 milliárd forintért. A Fidesz által kijelölt fővállalkozó erőfölényét kihasználva extraprofitot realizált, holott jobb lett volna ebből a pénzből is házakat építeni a rászorultaknak" - hangsúlyozta az államtitkár.

"Az ügyészség rögzítette, hogy nem történt bűncselekmény, de ezzel nincs vége. Mindkét esetben vizsgálni fogjuk, hogy van-e lehetőség pótmagánvádra vagy polgári eljárás indítására, továbbá az sem zárható ki, hogy parlamenti interpelláció formájában kerülnek megvitatásra az ügyészségi döntések ellentmondásai" - mondta Keller László.