Zsófia
17 °C
21 °C

A pápáról is jelentett a magyar püspök

2007.08.22. 14:32
Katolikus körökben hetekig találgatták, milyen, személyével kapcsolatos információkról tájékoztatta a pápát Keresztes Szilárd görög katolikus megyéspüspök, amikor július végén 75. születésnapján, a kánonjognak megfelelően, felajánlotta lemondását. A napokban kiderült, hogy az Egyháztörténeti Szemle részletes tanulmányt közölt a főpap beszervezéséről.

Ratzinger bíboros és Paskai érsek bimbózó barátkozásáról is jelentett táviratban a magyar hírszerzésnek fedőnéven Keresztes Szilárd. A püspök három évvel a rendszerváltás előtt még aktív informátora volt a BM III/1-es csoportfőnökségének.

Tárgyilagos, inteligens

A főpap beszervezését az Egyháztörténeti Szemle szellőztette meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltár új dokumentumai alapján. A miskolci egyetemi honlapon közölt tanulmány szerint Keresztes Szilárdot a 1966-ban megkezdett olaszországi tanulmányai idején "fokozatosan, hazafias alapon" hálózta be a III/III/1-a alosztály egyházi ügyekre specializálódott rendőr-őrnagya, Barát Tibor. Az új ügynök 1967-ben nyitott dossziéja 1970-ig számos jelentést tartalmaz a Vatikán kelet-európai politikájáról, a Rómában dolgozó magyar egyháziakról és több, a magyar elhárítást érdeklő szervezetről. A tanulmány írója, Szabó Csaba szerint "a rendkívül intelligens ügynök jelentéseiben mindig pontosan, tárgyilagosan ugyanakkor választékosan, olvasmányosan" írt.

Kivitték megint

Az állambiztonság ösztöndíjának lejárta után 1970-ben újra hozzásegítette tanulmányai folytatásához Keresztest. A magyar pap néhány hónap után ismét Vatikánban tevékenykedett, és érkezése után konspiratív módon felvette a kapcsolatot a Rómába akkreditált hírszerző tiszttel. A szakdolgozata után Magyarországra visszautazó papot a dosszié tanúsága szerint majd két évtizedre elfelejtette a BM, 1987-ben azonban újra aktivizálták. Keresztes iratai között a röviddel a püspöki kinevezése előtti időszakból 25 távirat található. Az ekkor már Keleti fedőnév alatt dolgozó görög katolikus pap rengeteg fontosnak minősített információt küldött a magyar katolikusok egyház vezetőinek kéthónapos vatikáni tartózkodásáról.

A magyar hírszerzés így szerezhetett tudomást többek között arról is, hogy Paskai érsek, akiről szintén kiderült, hogy beszervezték, jó viszonyt alakított ki a nyugat-német püspökökkel, köztük Ratzinger bíborossal. (Ezt az információt a magyar elhárítás éppen a kevésbé fontosak közé sorolta.) Keresztes Szilárd aktáját fél évvel Hajdúdorogi Egyházmegye püspökévé történt kinevezése után 1989 februárjában zárták le.

Személyével kapcsolatban

A tanulmányra lényegében Keresztes Szilárd július végén maga hívta fel a katolikus közvélemény figyelmét egy titokzatos utalással. A megyéspüspök az egyházi lapban, Magyar Kurirban szűkszavú közleményt tett közzé, amelyben tudatta, hogy július 19-én betöltötte hetvenötödik életévét, és az egyházi törvénykönyv előírása szerint felajánlotta lemondását. A püspök ezen kívül a levelében tájékoztatta a pápát, vagyis az egykori Ratzinger bíborost "azokról az információkról is, amelyek személyével kapcsolatban az utóbbi napokban kerültek nyilvánosságra". A püspök egyelőre csupán ebben a burkolt formában reagált a cikk állításaira.

Az Egyházi Szemle idei első száma egy másik ügynök-tanulmányt is közzé tett. A lap Soós Viktor Attila "Mátrai" fedőnevű ügynök az állambiztonsági szervek szorongatásában címmel Konkoly Istvánról, a tavaly nyugállományba vonult szombathelyi megyéspüspökről is írt. Az 1959-ben Mátrai néven beszervezett főpap az előkerült dokumentumok szerint nagy mennyiségű jelentést termelt ugyan, de a tartótisztek minősítése szerint információi nem sokat értek az állambiztonságiaknak.