Árpád
-2 °C
3 °C

Súlyos állapotban a szivacsos agysorvadásban szenvedő férfi

2000.11.02. 12:20
A vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy a kergemarhakór emberi megfelelőjében, Creuzfeldt-Jacobs kórban szenved egy idős férfi, akit a nyíregyházi kórházban ápolnak. Állapota súlyos, már alig tud beszélni. Az ÁNTSZ kizártnak tartja a járványveszélyt, de a szükséges intézkedéseket megtették a kórházban. Négy éve diagnosztizáltak legutóbb szivacsos agysorvadást a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, akkor egy idős nő kapta el a kórt, és néhány hét után életét vesztette.
Az eddigi vizsgálatok alapján bebizonyosodott, szivacsos agysorvadásban szenved az a hatvanhét éves férfi, akit a nyíregyházi kórházban ápolnak - tájékoztatta az MTI-t Kósa Zsigmond, az ÁNTSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézetének igazgató-főorvosa.

Járványveszély azonban nincs - mondta el lapunknak Dr. Réti Mária a szabolcsi ÁNTSZ-től. Konzultáltak az Országos Epidemiólogia Intézettel, és megtették a szükséges intézkedéseket a kórházban.

A beteg már alig tud beszélni

A beteg nagyon rossz állapotban van, alig kommunikál. A kérdésekre csak egy-egy szóval tud válaszolni, és nem fogja fel, mi történik körülötte. Diószegi Péter, a nyíregyházi kórház ideggyógyászati osztályvezető főorvosa az MTI-nek azt is elmondta, hogy az ápoló személyzet ezentúl szigorúbban veszi az egyébként is kötelező rendszabályok betartását, de a fertőzés veszélyét kizártnak tartja.

A jelenlegi esetnél olyan vizsgálati eredmények születtek, amelyek akár tankönyvekbe is bekerülhetnének a kergamarhakór emberi megfelelőjének, a Creuzfeldt-Jacobs kór tüneteinek, felismerésének oktatásához - hangsúlyozta a főorvos. Legutóbb négy éve diagnosztizáltak szivacsos agysorvadást Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, akkor egy idős nő kapta el a kórt, és néhány hét után életét vesztette.

A kergemarhakór
A szivacsos marhaagylágyulást először 1986 novemberében azonosították Nagy-Britanniában, és 1994-ben már 137 ezer esetet tartottak nyilván - írta Vandana Shiva a Third World Resurgence egy korábbi számában.

A brit kormány eleinte igyekezett elbagatellizálni az ügyet, de a betegség terjedése minden elképzelést felülmúlt, részben azért is, mert a betegség jelei csak a kifejlett állatokon mutatkoznak. Időközben bebizonyosodott, hogy a betegség okozója az elhullott birkák és marhák teteméből készült táppal való etetés. 1988-ban 1,3 millió tonna állati maradványt dolgoztak fel Nagy-Britannia 41 ún. ,,zsírolvasztó üzemében". A tápadalékokat használó gazdák általában nem voltak tudatában annak, hogy mivel is etetik jószágaikat. A brit kormány 1989-ben betiltotta ugyan a belsőségek és agyi részek felhasználását, de ez nem állította meg a betegség további terjedését - az állati maradványok feldolgozásának teljes tilalmát kellene elrendelni. Birka esetében az is kiderült, hogy a betegség az anyaállatról a véren keresztül a magzatra is átterjedhet.

Az emberek megbetegedésének (Creutzfeldt-Jakob tünetegyüttes, CJD) fő forrása a fertőzött marhahús fogyasztása, de a fertőzésnek más útjai is vannak, például ha a beteg marhákkal foglalkozik. A betegség nemcsak a birkát és marhát, de más emlősállatokat, például a macskákat is nagy számban fertőzi. A kapcsolat a szarvasmarha és az ember betegsége között már bizonyított, és a CJD hosszú, 5-30 éves lappangási ideje miatt tartani lehet egy súlyos járvány kitörésétől is.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?