A Népszabadság szerint Horváth István belügyminiszter 1990-ben, két nappal a Dunagate-botrány kirobbanása után két vizsgálóbizottságot bízott meg azzal, hogy ellenőrizzék, igazak-e az ellenzéki politikusok állításai a törvénytelen megfigyelésekről, és az állambiztonsági iratok tömeges megsemisítéséről.
Az egyik csapatot Diczig István vezette, aki a lapnak azt mondta, hogy "rajtaütésszerűen ellenőrizték az állambiztonság székházát, és kiderítették, a szervezet vezetőinek állításával szemben, valóban igazak voltak a híresztelések a megfigyelésekről és az iratmegsemmisítésekről.
A vizsgálat azonban váratlan fordulatot vett, amikor olyan összefoglaló jelentésekre és operatív anyagokra bukkantak, amelyekből kiderült, hogy a moszkvai, a berlini és a bukaresti vezetés nem bízott a magyar kormányban, ezért a KGB, a Stasi és a Securitate Magyarországon hálózatépítésbe kezdett.
A németek a kelet-német menekültekkel kapcsolatos magyar álláspontra, a román titkosszolgálat a magyar erdélypoltikára, míg Moszkva arra volt kíváncsi, hogy milyen nemzetközi szerződések felbontását tervezi az új magyar kormány. A jelentések szerint a szervezetek az akkori ellenzékiek körében volt igazán aktív. Sőt, sikeres beszervezésekről is találtak anyagokat.