Az augusztus elején készült közvélemény-kutatás szerint az OVB által hitelesített népszavazási kérdésekre a Medián válaszadói közül 16 százalék válogatás nélkül mindegyikre igent mond. Ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy a felmérés alapján nagyon valószínű, hogy pillanatnyilag a Fidesz és az ellenzéki kérdéseket kifordító Kálmán László nyelvész kérdéseit is támogatnák a szavazók.
A Fidesz tavaly ősz óta "talpon maradt" kérdéseire továbbra is igennel szavazna a többség, sőt a felsőoktatási tandíj, a kórház-privatizáció és a családi gazdaságok ügyében tavaly november óta jelentős mértékben (6, 5, illetve 4 százalékkal) nőtt is az egyetértők aránya. A legtöbben viszont az ellenzéki párt által később javasolt kérdéssel, a kórházi napidíj eltörlésével értenek egyet. A nyelvész három kérdését is helyeselné a nagy többség.
A legkisebb támogatottsága a patikán kívüli gyógyszerárusítás megszüntetését célzó kérdéseknek van. A korábbi referendumok tapasztalata szerint a népszavazáson a részvétel a fontos. 2004 novemberében, egy hónappal a népszavazás előtt 42 százalék mondta biztosra a részvételét, most 44 százalék nyilatkozott így, pontosan annyian, mint tavaly novemberben. Tavaly év vége óta viszont nőtt azok aránya, akik fontosnak tartják, hogy legyen népszavazás ezekről a kérdésekről.
A Fidesz már Kálmán László beadványának OVB-s vitája előtt megfogalmazta abbeli aggályát, hogy kaotikus jogállapotokat eredményezhet, ha a pro és a kontra kérdések egyszerre kerülnek a szavazólapokra. Pokorni Zoltán azt mondta, egy jogállamban nem lehet előidézni olyan helyzetet, hogy a választók mindkét kérdésére igent mondjanak. Az érv az OVB ülésén is felmerült, de Szigeti Péter elnök szerint az országgyűlés egy ilyen helyzetben is nyugodtan el tud igazodni, ráadásul a választási bizottság törvényi jogosítványai alapján csak formailag vizsgálhatta meg a kérdéseket, más, korábbi - ebben az esetben a fideszes kérdésekhez kapcsolódó viszonyát nem vizsgálhatta.