Vilmos
10 °C
22 °C

Kóka: Nem Horn Gyulától kérnék tanácsokat

2007.02.07. 17:56
Kóka János szerdán hivatalosan is bejelentette, indul az SZDSZ pártelnökválasztásán. Markáns különbséget nem lát a saját és Fodor Gábor programja közt, a siker különböző formáit tűzi zászlajára, például a jövőképességet. Kóka János liberalizmusát gazdasági alapokra helyezi, és még mindig büszke a Sulinet programra. Igaz, hogy a nagymamája nem szereti Kamillát? Interjú.

Az elnöki programjának, amit még amúgy nem láttunk, az a címe, hogy Jövőképes Magyarország, jövőképes SZDSZ. Honnan jött ez a cím? Mi még nem nagyon találkoztunk azzal a szóval, hogy jövőképes.

Az én programom miniszterként meg pártelnökjelöltként is lényegében a siker lehetősége körül forog, de maga a siker önmagában egy túlzottan absztrakt fogalom, ezért szoktak a különféle sikermérő mutatókat bevezetni. Például a versenyképességet, az oktatásban a Bologna-rendszert, a gazdaságban a nyereségességet. Én azt gondoltam, hogyha azoknak a kritériumoknak az összességét próbálom egy ernyő alatt összefoglalni, amelyekért az ország és a párt tekintetében egyaránt küzdeni szeretnék, akkor érdemes bevezetni egy olyan kategóriát, amelyet a legtalálóbbnak érzünk, és ez lehet a jövőképesség. Több mint versenyképesség, benne van a szolidaritás, a szabadság, a felelősségvállalás valamennyi liberális értéke, de magába foglalja a siker kategóriáját is.


Fotók: Huszti István

Egy korábbi interjúban azt mondta, hogy akkor lett liberális, amikor miniszter lett. Előtte mi volt a világnézete? Volt egyáltalán?

Mindig liberális szavazó voltam, kezdettől az SZDSZ-re szavaztam, de vállalkozó voltam, gazdasági ember, a politika csak laikus szinten érdekelt. Az elnökségre való felkészülési idő és a miniszterség most már két és negyed éve egybeesett.

Azért a holdudvarnak valamilyen szinten ön is része volt.

Semmilyen kapcsolatom nem volt a párttal azon kívül, hogy vállalkozóként részt vettem a Sulinet programban.

Az nem kapcsolat, hogy jön egy projekt, ami végül is megalapozza a vagyona jó részét?

A párt vezetői gazdasági szakembernek láttak, és olyan embert akartak behozni a gazdasági minisztérium vezetésére, aki sikeres volt a gazdaságban. Feltételezték, hogy a minisztérium vezetésében is sikeres lesz. Korábban intézményes, politikai típusú kapcsolat nem volt a párt és köztem. A liberális gazdaságpolitika iránti elkötelezettséget kértek tőlem, de ezzel nem volt probléma, mert ezt nemcsak hirdettem, hanem gyakoroltam is.

Akkor mit talált vonzónak a liberalizmusban ideológiailag?

A gazdaság szabadságát. Azt, hogy a liberális párt volt az, amelyik a vállalkozások sikerességét, a gazdaság növekedését nem az állam beavatkozásából vezette le, hanem a tehetséges emberek, a tehetséges vállalkozók gyarapodásából. Abból, hogy minél inkább szorítsuk le a piacra lépés korlátait, legyünk innovatívak, legyenek új ötleteink, hozzunk be új technológiát.

Erről szólt egyébként a kilencvenes évek közepének liberális oktatáspolitikája, és ezért örültem, IVSZ-elnökként, hogy a liberális párt kapta meg az informatikai és hírközlési minisztériumot. Innovatívak vagyunk, valami friss, új gondolatot hozunk be, nekem ezt jelentette a liberalizmus, de a kulturális élményeimnek is meghatározói voltak a liberális gondolatok. Mégsem szeretnék úgy tenni, hogy én már annak idején, még a ferences gimnázium utolsó két évében azért olvastuk és terjesztettük a Beszélőt, mert tudtam, hogy egyszer liberális politikus leszek.

Azért terjesztette pont a Beszélőt, mert készült az SZDSZ-elnökségre?

Ön szerint hiteles lenne ezt húsz év távlatából mondani? A 80-as évek végéről beszélünk. A Beszélő, a Kapu és a Reform, illetve a Hitel, ezek voltak akkor a legkurrensebb sajtótermékek, amelyeknek a terjesztését, ha nem is támogatták a ferenceseknél, de eltűrték.

Ezek szerint lehet azt mondani, hogy szamizdatterjesztő volt?

Nem. Fogyasztó voltam. Érdekes, hogy Esztergomban ezekből a folyóiratokból általában egy példány volt a városban, úgyhogy a ferences gimnázium így egy új kultúra központja is volt.

Mikor döntötte el, hogy megpályázza az SZDSZ-ben a pártelnöki pozíciót?

Amikor visszavonhatatlannak tűnt Kuncze Gábornak az a döntése, hogy nem indul az elnökségért. Ha elindult volna, én őt támogattam volna.

Azaz októberben?

Karácsony előtt vált világossá. Sokat beszélgettem vele, elmondtam neki, hogy alig több mint egy éve vagyok a párt tagja, amikor meg kell mérettetnem egy elnökválasztási küzdelemben. Felkészültebben vághatnék neki a párt vezetésének, ha még volna valamennyi időm. Miniszterként most a megkezdett reformok folytatása a feladatom, nekem kényelmesebb lenne, ha volna még fél évem vagy egy évem. Ő azt mondta, hogy nem látja előbbre valónak az én kényelmességi szempontjaimat a sajátjainál, úgyhogy ragaszkodott a döntéséhez, amit tiszteletben tartok.

Aztán elkezdtem járni az országot, és felmértem, hogy mekkora a támogatottsága annak a programnak, amivel indulni szeretnék. Ennek van egy tartalmi-ideológiai fejezete és egy szervezeti oldala, hogy hogyan lehet egy professzionális szervezetet felépíteni és azt üzemeltetni. Hogy sikeresek legyünk 2010-ben, 2014-ben. Hogy ez a megközelítés ebben a pártban életképes-e?

A vidékkel kezdtem, és Budapesttel fejeztem be a körutamat, és ma úgy látom, hogy a megyei, a budapesti és az országos vezetők nagyobbik része támogatja ezt a programot. Jelenleg 150 egyéni és 20 csoportjelölésem, és még két megyei választmányi jelölésem van. A jelöltséghez az volt a saját belső feltételem, hogy egyenként is teljesüljenek azok a kritériumok, amelyeknek külön-külön is teljesülniük kell. Úgy látom, hogy a párt meghatározó értelmiségének egy jelentős része is támogat, ettől kezdve nem volt kérdés, hogy elindulok.


Nem hátrány, hogy a politikával vállalkozóként került kapcsolatba, és egy olyan technológiát adott el a cége az államnak, ami már akkor elavult volt?

[Döbbent csönd] Na, ezt még nem hallottam. Egyébként ha nekem azt vetik a szememre leggyakrabban, hogy sikeres vállalkozó voltam, akkor ezt büszkén vállalom. Ha cégek tucatjait vittem volna csődbe, és emberek százai kerültek volna utcára, akkor ez a vád nem érhetne.

Amikor a Sulinet szolgáltatás elindult, akkor Magyarországot drága és nagy késleltetési idejű műholdkapcsolatok kötötték össze az Egyesült Államokkal. Az ISDN technológia nemhogy nem volt elavult, hanem ezzel lehetett telefonvonalakon nagyon gyorsan kiépíteni a nagy sebességű kapcsolatot. Ezzel Magyarország nagyon nagyot ugrott.

A Fidesz nem tartotta annyira jónak azt az Elender-szerződést, amit még Magyar Bálint kötött, és lényegében le is állították a további fejlesztéseket.

A Fidesz a középiskolai informatikai programot nem tartotta jónak, a Fidesz miniszterelnöke, ha jól emlékszem, egy beszédében arra volt büszke, hogy ő nem használ számítógépet az irodai munkájához. Ennek az attitűdnek egyenes következménye volt, hogy a középiskolai informatikai oktatást sem nagyon szorgalmazták. Megszüntetni nem volt erejük és bátorságuk, de kétségtelenül befagyasztották. Működött tovább, és aztán a mai napig is bővül.

Az minek köszönhető, hogy mikor Magyar Bálint második oktatási miniszteri ciklusát kezdte, akkor szintén az Elender lett egy közbeszerzési eljárás nyertese, amiért meg is bírságolták a minisztériumot, majd a második körben a Matáv nyert?

A Sulinet-szerződésnek a fővállalkozója több körben az Elender volt. Az Elender egyébként a Sulinettől függetlenül is Magyarország legnagyobb üzleti internetszolgáltató cége volt, beleértve a piacvezető Matáv, később Matávnet, később T-Csoport tagjait. Erre hihetetlenül büszke vagyok, hogy egy nagy monopóliummal szemben mi tudtunk lenni a legerősebb üzleti internetszolgáltatók.

Mindenki, aki ebben a szerződésen kivetnivalót talált, az megtámadta. Most a másik oldalról, miniszterként azt látom, hogy nem lehet autópálya-beszerzést vagy informatikai projektet úgy kiírni, hogy a versenytársak ne támadják meg, de ez rendben is van így, a verseny erről is szól.

Gyakorlat az, hogy autópálya-építők balatoni hétvégéken látják vendégül a potenciális döntnököket, mint ahogy ezt az Elender megtette az oktatási tárca döntnökeivel?

Negyven százalékkal nyomtam le az autópálya-építés költségeit Magyarországon, ennek sokféle eszköze volt, de ahogy vállalkozóként, úgy politikusként is messze távol tartom magam mindenféle etikailag kifogásolható tranzakciótól.

De ha már itt tartunk: információim vannak arról, hogy a következő hetekben ennek az ellenkezőjét feltételező sajtóhírek látnak majd napvilágot jobboldali lapok hasábjain. Szóval azt látom, hogy amikor az ember érdemi pozícióba kerül, vagy arra pályázik, egyszer csak érdekes lesz. A politikámat nagy mértékben arra építettem az elmúlt két évben, hogy vizsgáljuk felül azokat a reflexeket, gyakorlatokat, amelyek korábban meghatározták egyes rendszerek működését vagy az autópálya-építéseket, hiszen a tiszta verseny csodákra képes.

Azt gondolom, hogy ebből volt is, van is megfelelő mennyiségű konfliktusom. Most azt látom, hogy amikor bejelentem a pártelnöki indulásomat, akkor ezzel párhuzamosan brutális támadássorozat indul majd ellenem a jobboldali sajtóban. Ez nem fog letéríteni a programom markáns képviseletétől. Mindenesetre érdekes irányt vetít előre.

Kvázi vádirattal megkeresték már napi- és hetilapok?

Meg. Ennek ellenére azt üzenem azoknak, akik ezt készítik ellenem, hogy nem fogom megkötni azokat a kompromisszumokat, amelyeket szeretnének, hogy megkössek.

A Magyar Narancs néhány hete azt írta egy, az SZDSZ elnökjelöltjeiről szóló cikkében, hogy Puch László a minisztériumban járt autópályaépítési-ügyben, és ajtót mutatott neki.

Következő kérdés?

Igaz-e ez?

Puch Lászlóval semmiféle kapcsolatom nincs azon kívül, hogy ő az Országgyűlés gazdasági bizottságának MSZP által delegált elnöke, így gazdasági és közlekedési miniszterként hivatalos kapcsolatot tartok fenn vele.

Tehát nem történt meg a Magyar Narancsban említett eset?

Puch Lászlóval pártpénztárnokként nincs semmiféle kapcsolatom.


Fodor Gábor elnökjelölti kampányának elég jelentős része, hogy meg kell változtatni a pártfinanszírozás rendszerét. Ön mit gondol erről?

Örülök, hogy ezt ő is ennyire fontosnak tartja, és hogyha mindkét jelölt ennyire fontosnak tartja, akkor remélem, hogy a kampányban majd egymásra licitálunk, melyikünk szeretne ebben nagyobb eredményt elérni. Én mindenesetre nagyon nagy eredményt szeretnék ebben elérni.

Pártfinanszírozásban, közpénzügyi törvényben, annak a gyakorlatnak a megváltoztatásában, amely fenntarthatatlan, groteszk, és aláássa a politika, de kívülről nézve Magyarország tekintélyét is. Ennek a gyakorlatnak a fenntartása megengedhetetlen, pártelnökként elképzelhetetlennek tartom, hogy ilyen környezetben működjek.

Melyik utat követné? Kapjanak a pártok több pénzt, vagy magánadományokból oldódjon meg a finanszírozásuk?

Annak az álszent és hazug megközelítésnek semmi értelme nincs. A demokrácia fenntartása pénzbe kerül. Ezeket a pénzeket vagy korrektül, vagy a szürke és feketezónában fogják előteremteni a szereplők, akik erre rá vannak kényszerülve. Én az előbbi utat tartom járandónak. Egyrészt meg kell emelni a pártok támogatását, hogy ne kelljen az adófizetőknek ennél lényegesen többe kerülő elkerülő utakat választani.

E mellett a magánfinanszírozást is nagyon fontosnak tartom, ezt tartalmazza egyébként egyik vitairatom, amit a pártban a következő hetekben vitára szeretnék bocsátani. Szerintem úgy kéne magánfinanszírozással kiegészíteni a pártok állami támogatását, hogy magánszemélyek adományozhassanak, cégek viszont ne. Hiszen egy gazdasági vállalkozás természetéből adódóan csak gazdasági érdekek mentén költ pénzt.

Ezzel egyidejűleg a képviselői fizetéseket is rendezné? Mert a korrupció másik jellemző hivatkozási alapja az, hogy rosszak a képviselői fizetések még a költségtérítésekkel együtt is.

A képviselői fizetéseket rendezni kell. Legalább annyi pénzt kellene adni a képviselőknek, mint amennyi az államtitkári alapjuttatás. Ezután viszont a költségtérítést szigorúan korlátozni kellene, és csak olyan pénzt fizetni ki, amit igazoltak a képviselők.

Tegyük fel, jól keresnek a képviselők, rendezve lett a pártfinanszírozás, ettől még nem szűnik meg a korrupció, hiszen a pártok gazdasági háttéremberei a sok tízszeresét lopják el annak, ami például a kampányfinanszírozásra kell. Tehát mi a javaslata a korrupció felszámolására? Az MDF által szorgalmazott Tiszta Kezek Hivatala vagy büntetlenség a korrupciót leleplezőknek?

Felőlem lehet Tiszta Kezek Hivatala, vagy akármilyen más intézmény, csak tisztuljon végre ki a közélet. Nekem mindenhol azt tanították, hogy tisztességesnek kell lenni. Az egész közéletet, a politikát és az üzleti életet megmételyező problémáról beszélgetünk. A probléma versenyképességünk szempontjából is érdemi. De látom, hogy van kiút, lehet úgy is versenyeztetni, hogy negyven százalékkal olcsóbban épüljön autópálya. A Gazdasági Versenyhivatal nem habozott kimondani, hogy az autópálya-építők egyeztették áraikat.

És mi van akkor, ha az MSZP megakadályozza, hogy tiszta helyzet keletkezzen?

Az ellenkezőjében bízom.


A baranyai taglétszám-növekedés mégis hogyan történt? A hírek szerint az új belépők az ön táborát hivatottak növelni.

Nincs erről szó, de ha lenne, ilyen támogatást soha nem fogadnék el. De azért sem ez a helyzet, mert a párt alapszabálya szerint csak azok a tagok vehetnek részt a tisztújítási folyamatban, akik november 30-án már tagok voltak. Tehát a belépettek többsége semmilyen módon nem tudja befolyásolni a tisztújítást. Én Világosi Gábornak, a jószolgálati és etikai bizottság elnökének is javasoltam, hogy nézzünk utána a dolognak helyben, akár menjünk együtt el az Ormánságba Fodor Gáborral, és tisztázzuk a helyzetet. Mert ez nem róla vagy rólam szól, hanem arról, hogy nem fordulhat elő, hogy az SZDSZ nevéhez is ilyen kétes ügyek kötődjenek.

Tudomásunk szerint az egyáltalán nem igaz, hogy november 30-a után gyarapodott a tagság. Az Index egyik munkatársa ráadásul beszélt olyan friss baranyai SZDSZ-taggal, aki azt mondta, hogy nem jár taggyűlésre, nem fizet tagdíjat, csak aláírt egy belépési nyilatkozatot. Egy múlt heti tévéműsorban Mali Zoltán szervezői képességeit példaként állította a többi vidéki SZDSZ-szervezet elé, most viszont kiderült, hogy ez a remek szervező szimpla tolvaj.

Bontsuk ketté, de elöljáróban leszögezném: Mali Zoltánt nem ismerem. Ami az egyik felét illeti, az egyértelmű, hogy olyan tagokra nincsen szükségünk, akik nem tudják, milyen pártba léptek be. Ezért meg kell vizsgálni, hogy mi történt az Ormánságban, és nem hallomások alapján ítéletet mondani. A másik: önmagában azért etikai vizsgálatot indítani, mert nőtt valahol a taglétszám, nagyon rossz fényt vetne a pártra, hiszen az elmúlt hónapokban-években azért nem csak Baranyában nőtt az SZDSZ taglétszáma. Ugyanilyen fontos, hogy a párt nem tűrhet meg a soraiban olyanokat, akik nem feddhetetlenek.

Miniszter marad-e ha pártelnökké választják? A reformokat még végigcsinálja?

Közlekedés, energiapolitika és a vállalkozások jogi és adminisztratív környezet reformja. Ez a három legfontosabb feladata a tárcának 2007-ben. Ami a kérdés érdemi részét illeti: még korai ezen gondolkodni. Egyébként van vita arról, hogy a pártelnök legyen-e miniszter, vagy sem. Az SZDSZ pártellenzéke... [a szó bennakad.] ...ebbe nem megyek bele, mert nem volna elegáns.

Nem veszélyezteti pártja önállóságát, ha a kormányfő beosztottja a pártelnök?

Megvan a tervem, és megfelelő időben nyilvánosságra is hozom.

Sokak szerint ha ön lesz az SZDSZ elnöke, az kevesebb függetlenséget biztosít az SZDSZ-nek, mintha Fodor nyerne, mivel önt Gyurcsány emberének tartják.

Önálló vagyok, az SZDSZ-ért dolgozom.

Koalíció mindenáron, vagy jöhet olyan nézetkülönbség, ami után már vállalhatatlan a koalíció a szocialistákkal?

A koalíció a demokráciában az ésszerű kompromisszumok megtalálásának művészete. És nem holtomiglan-holtodiglan házasság.

Van B verzió arra az esetre, ha nem nyer?

Nincs. Nem gondolkodom azon, hogy nem nyerek.

„Piaci pletykák” szerint a nagymamája nem fogadta el Kamillát, így nem lehet ott a vasárnapi ebédeken.

A nagymamám elfogadta Kamillát. Most vasárnap is együtt ebédeltünk. Nagyon jó hangulatú ebéd volt. Sőt karácsonykor is együtt voltunk. De hívja fel nyugodtan a nagymamámat, ő is cáfolni fogja az Index értesüléseit.

A házépítéssel hogyan áll? Illetve melyik lap tippelte jól ingatlanjának értékét? A Színes Bulvár Lap 140 millióra, a Heti Válasz 300 millióra értékelte a ház majdani értékét.

A Színes Bulvár Lap becslése áll közelebb a valósághoz. Egy épülő házról van szó, már szerkezetkész.


A Playboyban azt nyilatkozta, hogy egyszer kipróbálta a füvet. Liberális kormánytagként mit tesz azért, hogy ne csak üres lózung maradjon a kormányprogram azon passzusa, miszerint a kabinet nem tekinti bűnözőnek a kábítószerfogyasztókat?

Mindenkit lebeszélnék a könnyű és a keménydrogok használatától egyaránt. Az elterelés mellett a legfontosabb a fogyasztók dekriminalizációja.

Tehát nem fog a kender legalizációjáért küzdeni, ha pártelnök lesz?

Elmondtam, miért fogok küzdeni.

Az már kiderült, hogy a pártfinanszírozás ügyében egyetértés van a két elnökjelölt között. Minket a különbségek érdekelnének.

Csalódást kell okoznom, nem látok jelentős ideológiai különbséget kettőnk programjában. Hangsúlykülönbségek persze vannak. De én a saját programommal szeretnék foglalkozni. Velem azzal nyeri a legtöbbet a párt, hogy akarok és tudok olyan struktúrát építeni, ami működőképessé és sikeressé teszi a pártot a 2009-es EP-választásra és a 2010-es parlamenti választásra. Nekünk azt kell csinálnunk, mint Európa legsikeresebb pártjainak: kőkeményen kell dolgozni minden egyes szavazatért. De ez nem úgy megy, hogy népszerű vagy éppen megosztó, de karakteres ideológiai alapvetéseket teszünk, és ettől elérhetjük a sikert. Szervezetet kell építeni és minden voksért egyenként megdolgozni. A legnagyobb hozzáadott értékem mindehhez ennek a sikernek az ígérete.

Milyen eredményt prognosztizál 2010-re?

Szerintem emelni lehet a liberálisok 2010-es támogatottságát a 2006-oshoz képest. De előtte lesz még egy EP-választás is, amelyen az a cél, hogy megismételjük a legutóbbi jó eredményünket. 2014-re el kell érni, hogy a tíz-tizenöt százalékos sávban legyen az SZDSZ támogatottsága, mint ahogy e körül mozog minden sikeres európai liberális erő tábora. Szerintem ebben a pártban ott van a lehetőség, hiszen ha egy kérdőíven azt kérdezik az emberektől, milyen programot tudna támogatni, nagyjából 15 és 25 százalék közötti azok aránya, akik készek volnának a liberális pártra szavazni, ha jó programja, ennek jól megfogalmazott képviselete lenne, és egy jól felépített szervezettel találkoznának.

Ha pártelnök lesz, meghallgatja majd Horn Gyula tanácsait? Mert egy ütésváltásuk alkalmával Horn ezt felajánlotta arra az esetre, ha ön lesz az SZDSZ első embere.

Azt hiszem, nem Horn Gyulától kérnék tanácsokat egy liberális párt irányításához.