További Belföld cikkek
- Szlávik János: Egészen biztosan lesz még világjárvány
- Magyar Péter: Jó eséllyel behúzhatná a főpolgármesteri posztot a Tisza Párt
- Így változik a közlekedés Budapesten Magyar Péter tüntetése miatt péntek délután
- Kivonul a kormány a kegyelmi ügyekből, az államfő ellenjegyzés nélkül dönthet
- Rossz napja volt a munkában, ezért síremlékeket zúzott össze
|
A jövő évi büdzséről szóló 1486 oldalas előterjesztés László Csaba pénzügyminiszter tájékoztatása szerint megfelel az alapvető célnak, vagyis a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedés feltételeit teremti meg. A pénzügyminiszter ígérete szerint 2003-ban csökken az államháztartás idei, rendkívül magasnak számító 8,7 százalékos hiánnya, és folytatódik az idén elindított jóléti fordulat is.
Takarékos állam, növekvő GDP
A GDP-ről szólva László Csaba jövőre 4-4,5 százalékos növekedést prognosztizált. Arra a kérdésre, hogy ez nem túl optimista becslés-e a miniszter úgy felelt, hogy térjünk vissza rá jövőre. A kormány az eddiginél takarékosabb államot hirdet, ám azt a pénzügyminiszter is hangsúlyozta, hogy a megtakarítások nem járnak együtt lakossági megszorításokkal.
Varga: "nadrágszíj-költségvetés"
A csütörtökön kézhez kapott költségvetési törvényjavaslatot első olvasatban értékelte a korábbi pénzügyminiszter, a fideszes Varga Mihály is. A politikus szerint a részletes elemzés még hátravan, azt azonban már most láthatónak nevezte, hogy a büdzsé "nadrágszíj-költségvetés" lesz. Varga azt ugyan nem vitatta, hogy a kormány igazat mond, amikor megszorítások helyett csupán kiigazításokat ígér, de mint fogalmazott, ez a kiigazítás a valóságban azt jelenti, hogy a nadrágszíjat legalább két lyukkal beljebb kell majd húzni.
Csökkenő beruházások, stagnáló bérek?
A korábbi pénzügyminiszter szerint a mostani költségvetéssel a kabinet nem ígér semmit, de azt meg is tartja. Pártja véleményét tolmácsolva Varga Mihály örömét hangoztatta amiatt, hogy eldobható lesz végre a Medgyessy-naptár és a kormány végre nem 100 napokra, hanem egy évre tervez előre. Aggasztónak nevezte, hogy a tervek szerint csökken a beruházások mértéke, érdemben sem növekednek a bérek. Szerinte az is az 1994-98-as kormányciklust idézi, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció privatizálni szeretne néhány nemzetgazdasági és stratégiai szempontból fontos vállalat, például a Magyar Villamos Műveket, a MOL-t, illetve a MALÉV-ot.
Eltérő számítási módszerek
Az államháztartás 8,7 százalékos hiányát Varga Mihály elképesztőnek és horribilisnek nevezte, és felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslatban ettől eltérően 8,4 százalék szerepel. Ezzel kapcsolatban László Csaba pénzügyminiszter az Index kérdésére úgy fogalmazott, valószínűleg csupán az eltérő számítási módszer miatt került ez a szám az előterjesztésbe.