Magasabb ponthatár jónéhány fizetős szakon

A felsőoktatási intézményekben elindított szakok közül több mint ötvennél fordult elő, hogy nehezebb volt bejutni a fizetős helyre, mint az államilag finanszírozottra. A pálmát az ELTE Természettudományi Kara vitte el, ahol huszonegy olyan szak akadt, ahol mindkettő képzést elindították, és ebből kilencnél volt magasabb ponthatár a költségtérítéses képzésre, mint az ingyenesre.

A logikus gondolkozás azt mutatná, hogy a költségtérítéses képzésre jelentkezők mindkét helyre beadják lapjukat, így az államilag finanszírozottnál alakul ki nagyobb verseny, hiszen oda többen jelentkeztek. Az esetek többségénél ez meg is állja a helyét, mint például a Budapesti Műszaki Főiskolán, ahol az ingyenes gazdasági informatikára 108 pont kellett, de a fizetős helyre már 65-el be lehetett jutni.

Két csoport: akik most kezdik, és akik nem akarják abbahagyni

Független versenyről van szó, így teljesen természetes a ponthatár különös eltérése - nyilatkozta az Indexnek Bakonyi László, az ELTE oktatási osztályának vezetője. Elmondása szerint kétféle jelentkezőt lehet megkülönböztetni. Az egyik az újonnan bekerülő, aki a lehetőségeikhez mérten mindkét képzésre jelentkezik. Ezzel párhuzamosan viszont egyre erősebb az a tendencia, hogy a felsőoktatásban tanulmányaikat folytató hallgatók nem elégszenek meg egy diplomával, és újabb szakokat vesznek fel. Ők már csak költségtérítéses képzésben vehetnek részt, hiszen csak egy diplomát lehet ingyenesen megszerezni. A másod-, harmaddiplomára pályázók közötti kialakult erős verseny okozza a ponthatárok felfelé tolódását.

Az idei rekord a csillagászat szaké, ahol a finanszírozott határt 63-nál, míg a költségtérítésest 115 pontnál húzták meg. Bakonyi László ezt azzal magyarázta, hogy rengeteg volt azoknak a száma, akik mint fizikusok tanulnak, és most ezt a szakot is fel akarták venni.

Ötszázezer is lehet egy félév

A költségtérítéses képzés rendszerét 1997. január elsejétől vezették be. Akkor nagy vihart kavart, hiszen azt a látszatot keltette, hogy pénzért könnyedén be lehet jutni az egyetemekre. Nem sokkal később azonban kiderült, hiába ülhetett be egy tanuló a padsorokba, ha nem tudott megfelelni a követelményeknek, elbúcsúzhatott az intézménytől. Ma egy félév akár ötszázezer forintba is kerülhet, de a legjellemzőbb a hetven- és százötvenezer forint közötti összeg.