Vegyes reakciók Koppenhága után

2002.12.15. 12:14
A magyar, cseh és lengyel kormányfő egyaránt sikeresnek ítélte a koppenhágai EU-csúcsot. A miniszterelnökök úgy vélik, a vártnál jóval több pénzt sikerült kicsikarniuk a tárgyalásokon. Az ellenzéki pártok szerint azonban nincs minek örülni, a delegációk erélytelenek, a tárgyalások eredménytelenek voltak.

Medgyessy: nagy siker a mezőgazdasági támogatások emelése

Medgyessy Péter pozitívan nyilatkozott a Kossuth rádió 16 óra című műsorában az ország EU-csatlakozásáról. Fontosnak ítélte mindazt, amit Magyarország a mezőgazdaságot érintő kérdésekben elért a koppenhágai EU-csúcsértekezleten. Kiemelte, hogy három év alatt, 2004-2006-ban összesen 3,3 milliárd euró unió uniós támogatást kap Magyarország.

"Szemben a korábbi helyzettel, amikor azt lehetett mondani, hogy csupán 25 százalék körüli részét kapják meg a magyar gazdák az uniós támogatásoknak, most úgy zártuk le a tárgyalásokat, hogy 55 százalékot kapnak" - jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy az előző kormány úgy fejezte be a tárgyalásait az unióval, hogy hét év türelmi időt kapott Magyarország arra, hogy a magyar termőföldet külföldiek számára értékesíthetővé tegye. - "Ezzel szemben mi most elértük, hogy 10 év lesz ez az átmeneti idő" - hangsúlyozta Medgyessy.

Bővebben: Medgyessy: Ami 1000 éve a kereszténység, az ma az EU

Kovács: az ország jövője eldőlt

Kattintson a nagyításhoz! Kovács László külügyminiszter sikeresnek értékelte a tárgyalások lezárását. Úgy vélte, ennek a ténynek a jelentőségét növeli az is, hogy az előző kormány minden igazán nehéz kérdést a jelenlegi kabinetre hagyott. A politikus szerint azonban most már örülni kell az elért eredményeknek, hiszen a lényeg az, hogy eldőlt Magyarország jövője. Hazánk pénteken az EU tagja lett, még akkor is, ha a végső aktus jövő tavasszal Athénban lesz.

Bővebben: Medgyessy: Újból itthon vagyunk Európában

Orbán: sikertelen tárgyalások

A magyar delegáció gyenge, erélytelen és sikertelen tárgyalásokat folytatott az elmúlt napokban az Európai Unióval, és ennek az lett az eredménye, hogy míg Lengyelország és Csehország jelentős eredményeket ért el az utolsó pillanatokban, a magyarok a semmit tudják felmutatni - nyilatkozta Orbán Viktor. A volt miniszterelnök szerint újra kell alkotni a 2003-as költségvetést, mégpedig úgy, hogy az "alkalmas legyen a csatlakozási tárgyalások sikertelenségéből fakadó következtetések levonására".

Bővebben: Orbán: A semmit tudják felmutatni

A cseh ellenzék szerint nincs minek örülni

A cseh küldöttség pénteken Koppenhágában - így tartják számon Prágában - utolsóként zárta le a csatlakozási tárgyalásokat, több követelését érvényesítette, s Prága végül is 183 millió euróval kap többet Brüsszeltől, mint azt az EU eredetileg javasolta. Az ellenzéki pártok viszont kevésbé tartják kedvezőnek a Koppenhágában elért eredményt. "Nincs minek örülni, mert okosabb tárgyalási taktikával ennél jobb eredményt is el lehetett volna érni" - jelentette ki Václav Klaus volt kormányfő és képviselőházi elnök, aki szerint Brüsszel nem kezelte egyenrangúként a jelölteket.

Bővebben: Elégedettség és kritika Csehországban

Miller: mi tartottunk ki legtovább

Leszek Miller lengyel miniszterelnök szombat esti televíziós nyilatkozatában jelentette be, hogy kormánya nevében befejezte a lengyel EU-tagság feltételeire vonatkozó tárgyalásokat. Aláhúzta, hogy a küldöttség az utolsó percig folytatta a tárgyalásokat, azután is, amikor más tagjelöltek már kielégítőnek minősítették az Európai Bizottság által ajánlott feltételeket. Ennek a magatartásnak köszönhető, hogy Lengyelországnak a lehetőségekhez mérten a legjobb feltételeket sikerült kivívnia, és ebből rajta kívül más tagjelöltek is profitáltak - tette hozzá.

Közölte, hogy olyan pénzügyi csomagot sikerült kialkudni, amely biztosítja, hogy Lengyelország az EU-tagság kezdetétől többet kapjon az uniós kasszából, mint amennyit befizet oda. Ráadásul Varsónak jut a bővítésre szánt teljes összeg több mint fele. Kiemelte, hogy a mezőgazdaság és vidékfejlesztés ügyében a kezdetben ajánlottnál sokkal jobb megoldásokat sikerült kiküzdeni. Az összes tagjelölt közül Lengyelország kapta a legtöbb átmeneti mentességet, amelyek a lengyel gazdaság érzékeny területeit védelmezik.