Tiltakozóhullám a fővárosi kórházakban

Másfél héttel ezelőtt az OBSI szakorvosai közleményben fordultak a nyilvánossághoz. Ebben jelezték, hogy finanszírozási nehézségek miatt veszélybe került a betegellátás. A nyilatkozatra reagálva Mikola István egészségügyi miniszter kijelentette: a traumatológiai ellátás félkatonai körülmények között kell, hogy történjék, e téren semmiféle rebelliónak, demonstrációnak nincs helye. Miután a Heim Pál kórház is csatlakozott a tiltakozáshoz, a tárca vezetője hangulatkeltésnek minősítette az akciót. "Abba kell hagyni ezt az állandó depressziót: tönkremegyünk, lerobbanunk, lepedő nincs, gyógyszer nincs. Hangulatkeltés, mert nem ez a helyzet a kórházakban!" - jelentette ki a Mikola.

'Agonizáló egészségügy'

Pénteken a Péterfy Sándor utcai kórház intenzív terápiás orvosai közleményükben kijelentették : hamis a miniszter által nap mint nap keltett sikerpropaganda, a magyar egészségügy ugyanis a valóságban agonizál. A kórház dolgozói szerint "itt nem egy szűk réteg, a miniszter úr által "rebelliónak és zavarkeltésnek" minősített megmozdulásáról van szó, hanem egy olyan figyelemfelkeltésről, ahol a végletekig elkeseredett egészségügyi dolgozók emelik fel a szavukat és kiáltanak segítségért."

Legnehezebb helyzetben az intenzív és aneszteziológiai osztályok kerültek

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztályának dolgozói szombati közleményükben úgy fogalmaznak: az OBSI tiltakozásában megfogalmazott gondok általában jellemzik a magyar betegellátást. Emellett úgy tűnik, hogy a problémák költség-, eszköz- és szellemi termék iránti igényénél fogva az aneszteziológiai és intenzív betegellátó osztályokat sodorták leginkább a szakadék szélére.

Az orvosi kamara szerint nem hangulatkeltés a tiltakozás

A Magyar Orvosi Kamara közleményében úgy fogalmazott: nem tekinthetőek hangulatkeltésnek azok a jelzések, amelyekben több kórház próbálja felhívni a közvélemény figyelmét a betegellátási gondokra.

OEP: a tiltakozás módja rossz

Oberfrank Ferenc, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója a Népszabadságnak nyilatkozva nem vitatta, hogy az OBSI felhívásához csatlakozók többségét jó cél, a zavartalan betegellátás feltételeinek biztosítása vezérli. Az eszköz viszont szerinte nem jó, mert az intézmények gondjai az ilyen figyelemfelkeltő akcióktól nem oldódnak meg. A főigazgató elmondta: az utóbbi hetekben számos finanszírozási többletet igénylő intézkedés történt. Így például a gyógyítás alapdíja október elsejétől emelkedett a korábbi 91 ezer forintról 96 ezer forintra. Oberfrank elismerte, hogy a díjemelés hatását csak hetek múlva érzik majd az intézményvezetők. A nagyon nehéz helyzetben lévők azonban kérhetnek segítséget az egészségbiztosítótól.