Antal, Anett
16 °C
23 °C

Gyurcsány Ferenc listás választásba menekülne

2009.02.01. 12:46
A miniszterelnök felére vágná le az Országgyűlés létszámát, egyfordulóssá tenné a választásokat, a képviselői díjat az átlagkereset triplájában állapítaná meg, illetve felére csökkentené az önkormányzati képviseleti rendszer bérköltségét. Budai Bernadett összeesett. Kormányszóvivői tájékoztató vasárnap délben.

„Hát nagy felfordulás van a világban, ami történik, az még erőteljesebben jelzi, hogy nekünk is egy sor dolgot kell csinálni, a puszta válságkezelés nem elég” – mondta Gyurcsány Ferenc a kibővített kormányülés után. A miniszterelnök arra jutott, hogy három kiegészítő tevékenységet kell a kríziskezelés mellett folytatni: a politikában be kell szüntetni a háborúskodást, nagy, ösztönző szerkezeti átalakításokat kell végrehajtani (például adó- és a szociális rendszerben egyaránt), illetve választ kell adni végre a politikai, önkormányzati rendszer bírálataira.

Utóbbi ügyben így a kormány azt javasolja, hogy kurtítsák a parlament létszámát 199 fősre: 176 honatyát listán, egy fordulóban választanának a megyékből, 23 főt pedig a mandátumot nem eredményező megyei szavazatokkal, országos listán emelnének be a Házba. A megyei alapú rendszerrel, érvelt Gyurcsány, megmaradna az a gyakorlat, hogy egy képviselő, ha nem is egyéniből jut be, de egy adott területért küzd. A rendszer átalakítása felezné az országgyűlési választások költségét, amely ma nagyjából 8 milliárd forintot kóstál, illetve a parlament létszámának lefaragásával tízmilliárd forintot lehetne spórolni négy év alatt

Ezzel a javaslattal nem kerültünk közelebb a megoldáshoz, ez az MSZP eddig is ismert szándékait tükröző, amiből nagyon nehéz lenne törvényt alkotni, kommentálta Gyurcsány bejelentését az Index kérdésére Lakner Zoltán politológus. A kisebb parlamentről szóló viták legneuralgikusabb pontja, hogy hogyan választják meg az új rendszerben képviselőket, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy a leadott szavazatokból hogyan generálódik mandátum.

Menekülés az egyharmad fölé

Ezért is vitatkoznak ezen a pártok évek óta, mondta, hozzátéve, hogy korántsem szokatlan a világon, ha egy hatalmon lévő politikai erő a saját érdekeinek megfelelően próbálja átírni a választási rendszert. "Vannak hagyományos demokráciák, amelyekben sokkal szemérmetlenebbül változtatnak" – fogalmazott Lakner, példaként említve, hogy ilyen volt Franciaország az 50-es években, amikor bevezették az egyéni választókerületi rendszert.

A jelenlegi helyzetben a kormányfő által javasolt rendszer szocialistáknak kedvezőbb lenne, mint a mostani. Az egyéni választókerületes rendszer ugyanis a győztes javára torzít, így a mostani szabályok szerint a győztes párt nagyobb arányú győzelmet tudna aratni, mint a listás rendszerben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Fidesz – a közvélemény-kutatási adatok alapján – a mostani rendszerben akár kétharmados parlamenti többséget is szerezhetne, míg a listás rendszerrel választott parlamentben mérsékeltebb fölénye lenne.

Arra a kérdésünkre, hogy elképzelhetőnek tartja-e: 2010-ben már a mostanitól eltérőbb rendszerben választunk-e parlamenti képviselőket, azt mondta: a kérdés az, hogy a pártok mennyire akarják bizonyítani, hogy olcsóbb parlamentet akarnak. Ha nagy a közvélemény nyomása, lehet kompromisszumos megoldás. "Esély van erre, de azért jócskán ötven százalék alatt" – fogalmazott a szakértő.

Ha a nép jobban él

Ami a sokat vitatott képviselő díjazást illeti, Gyurcsány azt szeretné, ha a honatyák díjazása közvetlenül a nemzetgazdasági átlagkeresethez kötődne, alapilletményük a KSH által közzétett átlag háromszorosa lenne. Így ha a nép jobban él, a honatyáknak is jobban megy majd, ha pedig az emberek kénytelenek húzni egyet a nadrágszíjon, a képviselők is kénytelenek lesznek ezt tenni. A számla nélküli költségtérítés pedig, mondta Gyurcsány, szűnjön meg, csak a szállás- és útiköltséget lehessen megtéríteni számla ellenében, illetve a jövőben a piaci szférában szokásos útdíjelszámolás vonatkozzon a képviselőkre (azaz az APEH által a fogyasztás függvényében meghatározott kilométerdíjat lehetne felvenni). Ami a szintén pluszpénzt jelentő bizottsági tagságot illeti, egyet mindenkinek köztelező lenne vállalni, de a jövőben szigorúan ingyen. A bizottság elnök, és az alelnökök továbbra is kapnának bónuszt, de nem a jelenlegi számítási rendszer alapján, amely fix összegű, hanem az egységes képviselői jövedelem felszorzásával.

A kormány visszavenne az önkormányzati rendszer bérköltségéből is. Jelen pillanatban összesen 26 000 önkormányzati képviselő (ebben benne van a polgármesterek, települési képviselők, megyei közgyűlési tagok fizetése) dolgozik, ha ezt a számot harmadára-felére metélné a kabinet, úgy összesen 52 milliárd forintot takaríthatna meg egy ciklusban az állam. Az önkormányzati testületek létszámát jelenleg is a települések lakóinak száma alapján határozzák meg. Ez nem változna, de a településen élők száma alapján újraszabnák a testületek létszámát: a legkisebb kettő, a legnagyobb (100.001) embertől - 18 fő lehetne.A kormány bevezetné, hogy az önkormányzatokban páratlan létszámmal működjenek a testületek, így elkerülhető lenne a szavazategyenlőség, vagyis a döntésképtelenség. A plusz egy fő mindig a polgármester lenne.

Gyurcsány Ferenc karjában viszi ki a teremből a kormányszóvivőt

Idáig jutott a miniszterelnök, amikor Budai Bernadett megtántorodott és összeesni látszott. A miniszterelnök gyorsan reagált, ölbe kapta a kormányszóvivőt, és bevitte a szobájába. Budait kórházba szállították, állapotáról és rosszulléte okáról a Kormányszóvivői Iroda annyit közölt: a szóvivő feltehetően influenzás, a következő napokban kórházban ápolják.