Fillérekért megvehető tisztviselők

2001.01.10. 14:08
A közszférában dolgozók béreinek száz százalékos emelése sem változtatna a Magyarországon kialakult korrupciós szemléleten - derül ki a Gallup Intézet tanulmányából, mely az ENSZ 12 tagállamára kiterjedő korrupcióellenes programhoz csatlakozik. Itthon a felmérés szerint a politikai és az üzleti szféra jelentősen összefonódott, a szétválasztásukra tett kísérletek eddig kudarcot vallottak. A meglévő törvények elrettentő ereje szinte a nullával egyenlő, köszönhetően többek között annak, hogy sok esetben a kormányzat sem vesz tudomást a törvényekről és a bíróságok döntéseiről. Az új korrupcióellenes törvény tervezete várhatóan februárban kerül a kormány elé.
Magyarországon nem kell aktatáskányi papírpénzt magával vinnie annak, aki vesztegetni indul. Egyes korrupt közhivatalnokok ugyanis esetenként már néhány ezres ellenében félrenéznek - közölte a Népszabadság a Gallup felmérése alapján. Bizonyos köztisztviselők párezer forintért elveszítenek, vagy éppen megtalálnak dokumentumokat és iratokat, elfelejtenek meghatározó körülményeket, és előnyös üzlethez segítenek, így akár több százmilliós nyereséghez juttatva a vesztegetőket.

Új törvény májusban?

A magyar törvényhozás 1999-ben csatlakozott az ENSZ nemzetközi korrupcióellenes programjához, melynek értelmében a tizenkét csatlakozott tagország összehangolja a jelenség elleni hatósági küzdelmet. A magyar kormány elé várhatóan februárban, a parlament elé pedig májusban kerül az új törvénycsomag tervezete.

Tervezett jogi változtatások

Elsősorban a közbeszerzési és a köztisztviselői törvény szigorításával, és az összeférhetetlenségi szabályok, valamint a vagyonbevallás kötelezettségének kiterjesztésével kívánja a kormányzat visszaszorítani a korrupciót Magyarországon.

Ismertté vált korrupciós bűncselekmények
Gazdasági vesztegetés
Hivatali vesztegetés
Befolyással üzérkedés

Az új törvény szankcionálná a korrupciós bűncselekményekre vonatkozó feljelentési kötelezettség elmulasztását, megvonná a képviselők mentelmi jogát a közváddal üldözendő köztörvényes bűncselekmények esetében. A tervezet kiterjesztené a vagyonbevallási kötelezettséget a kormány tagjaira, a főtisztviselőkre, bírákra és ügyészekre, az ÁSZ, az MNB, a fegyveres és rendvédelmi szervek egyes munkatársaira, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az ÁPV Rt. tisztségviselőire, az önkormányzati képviselőkre, valamint a polgármesterekre is.

A Gallup szerint lassú és nehézkes a bírói munka

A Gallup Intézet konkrét és felderített ügyeket vizsgáló elemzéséből kiderül, hogy a magyar bíróságok keményen lecsapnak a balekokra. K.I. például, aki vám- és pénzügyőrként havi nettó ötvenezret vitt haza, három alkalommal csábult el: hivatali kötelességének megszegéséért két alkalommal 5-5, egyszer pedig 10 ezer forintot csúsztattak a zsebébe. K.I. egy év, nyolc hónap felfüggesztettet kapott, amit nyolcvanezer forintos bírsággal fejelt meg a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

A korrupciós ügyek átfutási ideje viszont rendkívül lassú Magyarországon, ahol a problémakör az utóbbi évben került a közfigyelem előterébe s egyben pártpolitikai küzdelmek színterévé is vált. A bíróságok túlterheltsége miatt K.I. ügyéből például öt év alatt született ítélet. Szakértők szerint a titkosszolgálati eszközök hatékonyabb alkalmazásával nagyobb halakat is horogra lehetne akasztani, de itthon kidolgozatlanok még ezek a technikák, és törvényileg is szabályozatlan a titkos eszközökkel folytatott nyomozás eredményeinek bírósági felhasználása.

Nincs meg a törvényi háttér

A visszaélések elleni hatásos küzdelemhez nélkülözhetetlen törvényi háttér kialakítása rendkívül lassú és nehézkes folyamat. A magyar törvényhozás februárban tűzi napirendre a korrupció visszaszorítására kidolgozott törvénycsomag vitáját, a nemzeti korrupcióellenes stratégia részeként. Szakértők szerint azonban a tervezett törvény megalkotása sok akadályba ütközik majd a parlamentben, ahol a különböző párt- és lobbiérdekek ütközése miatt szinte lehetetlen egy tartalmilag egységes csomagot keresztülvinni.